Szász Károly (szemerjai, legifjabb)
Szász Károly (szemerjai, legifjabb)
jogtudományi doktor, miniszteri osztálytanácsos, Szász Károly ref. püspök és barátosi Bibó Antonia fia, szül. 1865. nov. 11. Szabadszálláson; középiskolai tanulmányait a budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasiumban, a jogiakat pedig 1883–87-ig a budapesti egyetemen végezte. 1888-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett és belépett a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumba, hol a felső iskolai osztályban működött, azután az elnökségbe helyeztetett át. 1901. decz. 3. osztálytanácsosi czímet és jelleget kapott. 1905-ben valóságos osztálytanácsos lett. 1903-tól 1906-ig az elnökség vezetője volt, jelenleg pedig az irodalmi és tudományos osztály főnöke. Egy szemesztert 1888-ban a straszburgi egyetemen töltött és körutat tett Német-, Franczia-, Olaszországban, Svájczban, Hollandiában és Belgiumban. Egyik titkára az Uránia Egyletnek.
Külföldi útjáról tárczákat írt a Fővárosi Lapokba és a Vasárnapi Ujságba; e lapokban, valamint a Budapesti Szemlében, Ország-Világban, Magyar Bazárban, Uj Időkben sat. több költeménye jelent meg, a Bud. Szemlébe néhány könyvbirálatot, a Vasárnapi Ujságba nehány életrajzot, színi bírálatot és kisebb közleményeket írt; czikkei az Urániában (1900. Vörösmarty, 1903. Heine költeményeiből, 1906. Budapesti magyarság, 1907. Tolstoi Shakespeareről, 1907. A Nemzeti Színház, 1907–1908. Színházi levél cz. számos bírálat a Nemzeti Színház előadásairól, és számos könyvismertetés.); a M. Nyelvben (1905-től apróbb nyelvészeti czikkek.); A vallás- és közoktatásügyi miniszter által az 1900. párisi világkiállítás alkalmából kiadott L'enseignement en Hongrie cz. monografiába ő írta a felső oktatásról szóló fejezetet; az 1908. londoni magyar kiállításra készült Education in Hungary cz. szintén a miniszter által kiadott munkában pedig (mely magyarúl is megjelent) a m. Nemzeti Múzeumra, a múzeumok és könyvtárak országos felügyeletére s a tudományos, irodalmi és közművelődési ügyekre vonatkozó részeket írta. A Beöthy-Emlékkönyvbe hosszabb tanulmányt írt Toldy István mint drámaíró czímmel (1908.)
A budapesti Nemzeti Színházben három darabja került színre: A múzsa, vígj. 1 felv. (1892. okt. 28.), Katolnai úr házasodik, vígj. 3 felv. (1894. nov. 9.), Kántorné színmű 1 felv. (1907. február 22.).
Munkái:
1. A múzsa, vígj. 1 felv. Bpest, 1893. (Olcsó Könyvtár 331. és Uj Folyam 883. sz.).
2. Balogh hadnagy története. Elbeszélés. U. ott, 1899. (Olcsó K. 1117. 1118. sz.).
3. Kántorné. Színmű 1 felv. U. ott, 1904. (Műkedvelők Színháza. 29.)
4. Versek. U. ott, 1908.
Szerkeszti 1891 óta a Protestáns Uj Képes Naptárt (melybe számos költeményt és czikket írt; ezek közül fölemlítendő az 1907. évf. Emlékezés apámra cz.); Az Urania cz. tudományos folyóiratnak fennállása (1900) óta társszerkesztője.
Kéziratban: A botrány cz. 4 felv. vígjátéka (a m. tud. Akadémia a gróf Teleki-féle 100 arany pályadíjjal jutalmazta); készülőben van a Petőfi életét belletrisztikus formában tárgyaló ifjusági munkája, melyből mutatványok jelentek meg az Urániában (1905. Egy nagy ember, kis korában) a Prot. Uj Képes Naptárban (1906. Zöld hajtókás sárga pitykés közlegény).
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 621., Pótlékkötet 1904. II. 641. l.
Ország-Világ 1902. 25. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Budapesti Hirlap 1908. 267. sz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
