Tafferner Béla
Tafferner Béla
főreáliskolai tanár, szül. 1850. márcz. 5. Esztergomban, hol a reáliskolát látogatta; ekkor szülei vagyonilag elszegényedtek, e miatt tanulmányait sok küzdés és nélkülözés közt előbb magánúton, később az esztergomi reáliskolában befejezvén, Budapestre került; de szűk anyagi viszonyai közt tanulását itt nem folytathatta; tehát az esztergomi tanárképzőbe ment és tanító, majd három évig nevelő lett; egyszersmind tovább képezte magát és magánvizsgálatokat tett. 1872-ben Győrbe került, hol a reáliskolában a rajz és mértan segédtanára lett és az ipar-iskolában a rajztanítás is reá bizatott. 1873. ápr. 1. a sümeghi reáliskolához helyettes tanárnak neveztetett ki. Három év mulva a budapesti m. kir. orsz. mintarajztanoda és rajztanárképzőben tanárképesítő vizsgát tett és 1876-ban rendes tanár lett. 1885-ben a lugosi kir. kath. főgymnasiumba tették át rajztanárnak. 1906-ban nyugalomba vonulása alkalmával középiskolai igazgató czímet nyert. Tanulmányai és irodalmi működése a műipar és a gyakorlati aesthetika körébe vágnak.
Czikkei a sümeghi reáliskola Értesítőjében (1874. A rajzolás jelentősége); az Esztergom és Vidékében (1885. 43. sz. A színérzék nevelésének fontossága); a Krassó-Szörényi Lapokban (VIII. évf. Konstantinápoly néhány nevezetes műemléke, 1886. A virágok és azok szerepe a női öltözetben, A nők hajviselete és fejdiszítése, A hölgyek ruházatáról, 1887. A magyar iparról, A házi iparról, A szövő- és himző-iparról); írt még a Közoktatásba (IV. évf.).
Munkái:
1. Színstyl és színharmonia... Bpest, 1885. Hat műmelléklettel.
2. A hölgyek toilettejéről... Lugos, 1887.
3. Tanulmányok az ipar- és műipar köréből. U. ott, 1887.
4. A művészeti oktatás középiskoláinkban. Bpest, 1899. (Különny. az Orsz. Tanáregylet Közlönyéből).
5. A Laokoon-csoport. Lugos, 1899. (Különny. a lugosi áll. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1906).
6. A magyar diszítő stylről s annak jövőjéről. Temesvár, 1908. (Az Arany János Társaság könyvei VI. k.).
Zelliger Alajos, Esztergom-Vármegye Irói. Bpest, 1888. 228. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Esztergom vármegye, Bpest, 1908. 165. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
