Tanács Márton
Tanács Márton
volt városi tanácsos, polgári szülőktől szül. Váczon, hol a gymnasiumot végezve, a kegyes tanítórendbe lépett és Privigyén kitöltvén a novicziátusi évet, Kis-Szebenbe rendeltetett tanári gyakorlatra. 1848–49. mint utász-főhadnagy részt vett a szabadságharczban; azután besorozták egy cseh gyalogezredbe és Lombardiába vitték, hol megtanult olaszul; két év mulva elbocsátották és egy ideig gróf Károlyi Györgynél nevelő volt; majd Váczon aljegyző, 1872 végén pedig tanácsos lett. Később Pestre került, hol a Lonkay Magyar Államánál korrektor volt és ezen állásában 1888. márcz. 27. meghalt Budapesten.
A falu árvája cz. elbeszélését (a Családi Lapokban) a szent István-társulat 16 aranynyal jutalmazta; Elbeszéléseket és rajzokat írt a Hölgyfutárba, melynek rendes munkatársa volt (1852. Uti képek Olaszországból és beszélyek, 1853–54., 1857., 1864. elbeszélések), a Divatcsarnokba (1853., 1857. elb.), a Családi Körbe 1853., 1857.), a Családi Lapokba (1857.), Szépirodalmi Közlönybe (1858.) és a Koszorúba (1864–65.); írt a Kalocsai Lapokba is. 1863-ban hirdetett előfizetést két kötetnyi elbeszéléseire.
Álneve: Cserhalmi.
Hölgyfutár 1863. II. 29. sz.
Karcsú Arzén, Vácz város története. Vácz, 1886. IX. 314. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
