Thurzó Elek (Bethlenfalvi),
Thurzó Elek (Bethlenfalvi),
országbiró, Th. János krakkói polgármester, körmöczi kamarás és Beck Magdolna fia; elődjei nyomán a bányamívelésnek szintén barátja volt; 1521-ben már körmöczi kamarai gróf és kir. főkomornokmester volt, majd kir. kincstárnok lett, 1525 pedig tárnokmester, végre oszágbiró. Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány és zálogjogon, mindazáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartották a régi gazdálkodási rendszerében. Th. 1523-ban kapta Mária királynétól Vöröskő várát (Pozsonym.), melyet azonban a Fuggereknek eladott. A mohácsi vész után János királyt mellőzve, I. Ferdinándhoz állott határozottan; ettől 1527-ben kapta a Szapolyayak birtokaiból Szepesvárát több másokkal. Híve volt az evang. vallásnak és Perényinek legbensőbb barátja; ő alapította a galgóczi evang. iskolát is. Meghalt 1543. jan. 25. és eltemettetett Lőcsén. Első neje volt Zathmáry Anna; második nejétől, ormosdi Székely Magdolnától két leánya maradt.
Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-től maradt ránk; ezen nyelvemlék eredetije az országos levéltárban; híven közli és hasonmását is adja Zolnai Gyula Nyelvemlékeink czímű munkájában (Bpest, 1894. 237. l.).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 201., 204. l.
Figyelő XVIII. 384. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
