Trencsény Károly,
Trencsény Károly,
felső kereskedelmi iskolai tanár, szül. 1867. decz. 9. Somogy-Szobbon; a tanítóképzőt Csurgón, a paedagogiumot Budapesten végezte. Polgári iskolákra képesíttetett a nyelv-tört. szakcsoportból, középiskolai tanári oklevele is van. 1890-től Kaposvárt működött; 1892 óta a zombori felső kereskedelmi iskola tanára, hol magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, földrajzot és tornát tanít. 1901 óta titkára a Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulatnak, melynek Évkönyv cz. évnegyedes folyóiratát szerkeszti; jegyzője a zombori iparoskörnek.
Írt aesthetikai, történeti, nyelvészeti (M. Nyelvőr 1897–98., 1902–1903., 1908.) és iskolaügyi czikkeket a Polgári Iskolába, a M. Salonba (1892. Petőfi pessimismusa), a Petőfi Múzeumba (1892. Petőfi «Alku» cz. költeményéhez); költeményeket és tárczákat a Fővárosi Lapokba, a Vasárnapi Ujságba, a Hétbe, a Képes Családi Lapokba (1893) és a vidéki lapokba. Ő írta a Magyarország Vármegyéi cz. monographiai vállalatnak (Bács-Bodrogmegye) Zombor városára vonatkozó fejezetet.
Munkái:
1. Az én világom. Zombor, 1893. (Költemények. Ism. Fővárosi Lapok 1893. 358. sz., Hét 1894. 21., Nemzet 30., Vasárnapi Ujság 3. sz.).
2. A zombori iparoskör volt népkör 25 éves története. 1876–1902. (U. ott, 1901.).
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 91., 170. l.
Magyarország Vármegyéi. Bács-Bodrog-vármegye. Bp., 1909. II. 550. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
