Turnowsky Mór,
Turnowsky Mór,
orvosdoktor, szül. 1859. Marosvásárhelyt, hol középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári egyetemen az orvosi fakultásra iratkozott be. Tanulmányait később Prágában és Bécsben folytatta, hol 1882. orvosdoktorrá avatták. Ugyanezen évben letelepedett Marosvásárhelyt, hol azóta gyakorlóorvos. Élénk részt vesz a társadalmi mozgalmakban. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületnek megalakulása óta. helyi titkára és igazgató-választmányi tagja.
Az orvosi folyóiratoknak (Gyógyászat, Wiener Medizinische Wochenschrift sat.) rendes munkatársa; czikkeket írt a Természettudományi Közlönybe (1884–85, 1891.) és a Képes Családi Lapokba (1895).
Munkái:
1. A lélekről és egészségtanáról. Bpest, 1898. (Kül. ny. a Gyógyászatból).
2. Az utánzásról. U. ott, 1898. (Kül. ny. a Gyógyászatból.).
3. Epilepsiások koloniáiról. U. ott, 1900.
4. Visszapillantás tíz egyleti évre. A maros-torda-vármegyei marosvásárhelyi orvos-gyógyszerész-egylet X. rendes közgyűlése elé terjeszti. Marosvásárhely, U. ott, 1900.
5. Iskolás gyermekek fejfájásáról. Bpest, 1900. (Különny. az Ifjúság és Egészségből).
6. Gondolatok páholyalapításkor. A marosvásárhelyi «Bethlen Gábor» kör első összejövetelén előadta. U. ott, 1895.
7. A munkáról. Mi a szabadkőművesség? A testvéri lánczról. Három szónoki üdvözlet. U. ott, 1905.
8. A szabadkőművesség természettudományi megokolása. A szabadkőművesi titokról. Lánczbeszéd. U. ott, 1907.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
