Vadász Ede,
Vadász Ede,
bankhivatalnok és hirlapíró, szül. 1842. szept. 5. Miskolczon (Borsodm.); honnét 1853. márcz. Balmaz-Ujvárosba került; 1856–1864-ig Kecskeméten végezte a gymnasiumot. 1864-ben a bécsi egyetemen orvosnövendéknek iratkozott be. 1865. magát a közigazgatási pályára szánva, Pestre jött és itt 1866. máj. 11. a jog- és államtudományi szakot végezte 1870-ig. 1868-ban a Pester Journalnak, majd 1869. a Századunk, a Pesti Napló és Neues Pester Journal belső munkatársa volt. 1869 végétől az országos statisztikai hivatalban, 1871-től pedig Lauka Gusztáv mellett a belügyminiszteri sajtóirodában működött mint fogalmazó. 1870. júl. 1-től 1873. decz. 31-ig a Heymerle-féle nyilv- katonai iskolában a történelmet és földrajzot adta elő. 1873. nov. 17-től pedig 1880. jan. végeig a fővárosi tanácsot mint jegyző szolgálta; majd a Pester Lloyd munkatársának állott be, 1881. szept. 26. óta a M. Jelzálog-Hitelbankhoz került, hol a statisztikai ügyek és a levéltár élén áll. 1869. Weiss családi nevét Vadászra változtatta.
Mint hirlapíró a hirlapnak csaknem minden rovatában: mint hadügyi s árvízi tudósító, társadalmi, főkép a zsidóság és rendőrség reformját czélzó czikkeivel működött. Írt továbbá a Pesti Hírlapba (1901-től), a M. Hirlapba (1901-től), az Egyetértésbe (1900-tól), a Jövőbe (1890. márcz. 11.), a Budapester-Tagblattba (1899), a Borsszem Jankóba (a «Kagál»-hoz tartozott egy ideig) és a M. Zsidó Szemlébe (1902. 1904–1909.).
Munkái:
1. Kól Kóré. Wien, 1856. (Vörösmarty Mihály «Szózatá»-nak héber fordítása).
2. A pesti zsidótemplom első ötven éve. Bpest, 1909. (Különny. a M. Zsidó Szemléből és Blau Lajos, Adalékok a magyar zsidók történetéhez IV.).
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 237. l.
M. Könyvészet 1909. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
