Várady Gyula (sziliczei),
Várady Gyula (sziliczei),
egri egyházm. kath. pap és tanítóképző-intézeti tanár, szül. 1862. aug. 24. Sőregen (Pestm.), hol atyja gróf Károlyi György uradalmi tisztje volt; iskoláit a szülői háznál nevelő mellett, gymnasiumi tanulmányait Egerben végezte s 1878. belépett az egri papnevelő-intézetbe. 1885. áldozópappá szenteltetett és Sárudra ment káplánnak. 1887. egy ideig mint helyettes lelkész működött Tisza-Palkonyán, honnét Szent-Erzsébetre, majd Bessenyőre, Kún-Szent-Mártonba és végül Apátfalvára helyeztetett át, hol azonban csak pár hetet töltött, mert 1890. az egri tanítóképző-intézet tanárává neveztetett ki, hol a természet- és mennyiségtani tárgyakat adta elő. Neve az egyházi Névtárakban 1897-en túl nem fordul elő.
Szent-Erzsébeten tartózkodása alatt megírta a község és egyház monographiáját (mely a Kandra-féle Adatokban jelent meg); szépirodalmi dolgozatai, festészeti és irodalmi bírálatai és irányczikkei több vidéki és fővárosi hirlapokban jelentek meg, így az Egerben (1881–1885), a M. Államban (1882. decz. 10. pályanyertes költemény, 1884. máj. 31. költ.). Csaknem minden czikkét álnevek alatt közölte.
Munkája: Egertől Wörishofenig és vissza. Utirajzok, különös tekintettel Wörishofenre és a Kneipp-gyógymódra. Eger, 1893. (Ism. Vasárnapi Ujság 22. sz.).
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 243. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
