Vida László (fegyverneki),
Vida László (fegyverneki),
Pestmegye táblabirája, jeles színpártoló, szül. 1770. máj. 16. Törtelen (Pestm.), 1809. febr. 1-től átvette br. Wesselényitől a magyar színtársulat igazgatását Pesten; ekkor a Hacker-féle szálló nagytermét színházzá átalakíttatta; azonban megházasodván, megunta a jószágairól, Törtelre való gyakori Pestre utazását, vagy a színészekkel való bajlódást és költekezést, 1811. aug. 15. lemondott intendaturai állásáról és a saját költségén szerzett színikészletet a társaságnak ajándékozva, visszavonult Törtelre; azonban a színészetnek még azután is buzgó pártolója volt. Meghalt 1831. decz. 6.
Munkája: Az első hajós. Egy eredeti énekes játék két felvonásban. Geszner után a nemzeti játékszínre szabadon készítette. A muzsikát készítette Pacha Gáspár. Pest, 1809.
Kéziratban maradt színművei: Lauzus és Lidia, eredeti vitézi színjáték 3 felv. (Először adatott elő 1794. máj. 19.); Berénd, vagy a hitetlenség magát megboszulja, vitézi szomorújáték 4 felv. (előadatott 1794. okt. 17.); Erőszak és szerelem áldozatja, vagy leánykák vigyázva szeressetek, hogy meg ne bánjátok, szomj. 5 felv. (Először adatott 1808. okt. 21. Pesten); A haza szeretete vagy a nagy Hunyadi Nándorfejérvárban, érz. játék 4 felv. (Először 1809. máj. 10. Pesten); Perseus és Andromeda, énekes játék (1810. jan. 22. adatott először Pesten).
Kazinczy Ferenczhez írt hat levele 1810–12. (Kazinczy Ferencz levelezése VII–X.).
Honművész 1837. 33. sz.
Toldy Ferencz¸ M. Nemzeti Irodalom története. Pest, 1864. 215. l. és a M. Költészet története 453. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 177. l.
Bayer József, A nemzeti Játékszín története. Bpest, 1887. Két kötet és a Magyar Drámairodalom története. Bpest, 1897. Két kötet.
Petrik Bibliogr.
M. Polgár 1901. 155–157. sz.
Nagykőrösi Hirlapok 1903. 22–24. sz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
