ágyszék, kecskelábas ágy, kecskés
ágyszék, kecskelábas ágy, kecskés: két bakból és rájuk fektetett deszkákból vagy kocsioldalból egybeszerkesztés nélkül összeállított fekvőhely. Elterjedése a Mediterráneum és határterülete, továbbá a gyarmatosítók révén D-Amerika. Az ágyban való alvás általánossá válásával, a megépített ágy helyett szegényebb néprétegeknél kialakult szükségmegoldás. Olaszo.-ból már a 13. sz.-ból kimutatható, Mo.-ról a 16. sz.-ból. Mo.-on két változata ismert: az egyszerűbbnél a 3- vagy 4-lábú bakok a → gyalogszékkel azonos felépítésűek, a másiknál a 2-lábú bakok megoldása az asztalosbútornak megfelelő. A bakok neve: magasszék, csigabak, kecskebak, kecskeláb, ágyszékláb, esetleg magát az ágyszéket is kecskelábnak, ágyszéklábnak nevezik. Mo.-on az ágyszék a palócoknál a hálókamra bútora, másutt a 19.-sz.-ban már nem eredeti szerepében, hanem szobabeli pótágy, heverő vagy → vacok, ill. → istállóbútorként volt használatos. – Irod. Garay Ákos: Szlavóniai régi magyar faluk (Népr. Ért., 1911); Schottmüller, F.: Wohnungskultur und Möbel der italienischen Renaissance (Stuttgart, 1921); Csilléry Klára: A maconkai szék (Ethn., 1948); Cs. Sebestyén Károly: Ágy a magyar parasztházban (Ethn., 1954); Krüger, Fritz: El mobiliario popular en los paises románicos (Coimbra, 1963).
Ágyszék, a két bak gyalogszékhez hasonló felépítésű (Kórógy, Szlavónia, 20. sz. eleje)
Ágyszék, felépítése az asztalosbútorokhoz hasonló (Palócság, 19. sz. vége)
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
