árok
árok: a talajba mesterségesen létesített, ásott hosszú mélyedés. Árokkal vették körül egy-egy udvar, telek határait, mert az udvaron, telken tartott jószágot egyben tarthatta, másrészt megakadályozta az idegen jószágot abban, hogy behatoljon a lezárandó telekrészre. Nagy árokkal vették körül a szőlőskerteket, egyes határrészeket. Gyakran egyes települések határait is árok kiásásával jelölték. Gyakori volt, hogy az árokból kihányt földet a védett oldalon töltésszerűen felhalmozták s abba szúrós, tövises bokrokat telepítettek. Ez megerősítette az árok oldalát s akadályként az áthatolást is megnehezítette. Mind a települések belterületén, mind külterületén készültek árkok a feleslegesen felgyűlő csapadék, fakadó talajvíz, mocsaras vízállás levezetésére. A gondozott árokrendszerrel feltárt, vizenyős terület intenzív termelésbe vonható volt, sőt településre alkalmassá is válhatott. Ilyen lakótelekosztást lehetővé tevő árokrendszer épült ki a 18–19. sz.-ban a vizenyős, lefolyástalan területeken, pl. Szentesen, ahol a vízlevezető árkokat mirhónak nevezik, amelynek segítségével a korábbi vizenyős kaszálókból, nádlórétekből sikerült földfalas lakóházak építésére alkalmas területet létesíteni. A parasztság lecsapoló tevékenysége gazdasági téren is nagy jelentőségű volt. Az árokból kikerülő földdel magasították, töltötték az utat. Minthogy a 19. sz. utolsó harmadáig kevés lehetőség nyílt kövezett utak építésére, a földutak árkolása adta az egyetlen útjavítási lehetőséget. Az árokásás településeinkben a kora Árpád-kor időszakától régészeti bizonyítékok alapján is nyomon követhető, de középkori oklevelek is bizonyítják állandó használatukat. – Irod. Méri István: Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban (Archeológiai Ért., 1962).
Árok. időszakos patakmeder partvédelme gallyfonással (Magyarcsaholy, v. Szilágy m.
Filep Antal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
