átkozott pipöretyúk, az
átkozott pipöretyúk, az: → formulamese, tréfás halmozó → láncmese. Az átkozott pipöretyúk, a kert alatt kapargál vagy fiát elviszi a héja. A kert (kerítés) megdől bánatában, a szarka kitépi a farkát, a cserfa lenyesi ágait, a tehén (őz) megöli borját, a víz vérré válik, a lány a korsót a fején széjjeltöri, a gazdasszony a kenyértésztát a kemence szájára tapasztja, a fia az ökör négy lábát levágja, a gazda fél bajuszát lenyírja bánatában, vagy egyes változatokban elmegy olyan bolondokat keresni, mint családjának tagjai (AaTh 2022B; + AaTh 1384). A mese változatait a magyar nyelvterület középső és keleti részéről: Biharból, Szeged környékéről és a Székelyföldről ismerjük nagyobb számban. A nemzetközi anyagban román és litván változatai ismertek. Formai szempontból különösen Mailand Oszkár nagygalambfalvi változata figyelemre méltó:
Aranyos tyúk kert alá tojgaték.
A kert bánatjában meghajlott.
Szarka a kertre repült.
Mondta a szarka:
– Ó te kert, mikor máccor reád repültem,
milyen szép egyenes vótál, mi az oka, hogy most meghajlottál;
– Aranyos tyúk alám tojgaték,
bánatomban meghajlottam.
Mondta a szarka:
– én is a farkamot kitépem ... –
A kert bánatjában meghajlott.
Szarka a kertre repült.
Mondta a szarka:
– Ó te kert, mikor máccor reád repültem,
milyen szép egyenes vótál, mi az oka, hogy most meghajlottál;
– Aranyos tyúk alám tojgaték,
bánatomban meghajlottam.
Mondta a szarka:
– én is a farkamot kitépem ... –
Irod. Schullerus, A.: Verzeichnis der rumänischen Märchen und Märchenvarianten (Helsinki, 1928; FFC 78; 1963*mt.); Balys, J.: Motif-Index of Lithuanian Narrativ Folk-Lore (Kaunas, 1936); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (III., Bp., 1960); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutató Csoport Adattárában).
Kovács Ágnes
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
