baba, bábu, játékbaba
baba, bábu, játékbaba: → utánzó játékszer. A vele való játszás áll a leánygyermek érzés- és gondolatvilágához legközelebb. Babát formálnak egy összehajtott rnellénykéből, bekötik sima részét kendővel és máris ringatják (Erdély). De babát készítenek a pipacs virágából, szirmait lefordítva fűszállal kötik keresztül. Ezeknél csak sejteni lehet az emberformát, de a gyermeknek elég ahhoz, hogy a felnőttektől eltanult, képzelt vagy valóságos helyzetben szerepeltessék őket. Maradandó babáikat sajátmaguk, nagyobb leánytársaik vagy az édesanya, nagyanya készítik. A csutkarozi lemorzsolt kukoricacsutkából készül, szélesebb részét kendővel bekötik, arcát színezik és hétköznapi vagy ünneplő ruhába öltöztetik. Cirokból készült babának nagy szalagot szúrnak a fejébe. Kedveltek a kereszt alakú favázra erősített rongybabák, amelyeket öltöztetni lehet. Az Alföldön szívesen készítenek babát kukoricaháncsból, agyagos sárból is. – Irod. Hathalmi-Gabnay Ferenc: A játékbaba (Természettudományi Közl., 1902); Bartha Károly: Játék (A magyarság néprajza, IV. Bp. 1941–43).
Rongybábu készítése: a bábu váza, testének kialakítása, törzse felcsavart rongy, feje fehér rongy: a felöltöztetett rongybábu. Arca festett (Domahida, v. Szatmár m.)
Pipacsvirágból alakított baba. A lehajlított sziromleveleket fűszállal átkötik és az így nyert babaalaknak gallérja a porzók, feje a magház (Alföld)
Kislány babával. (Érsekcsanád, Pest m.)
Leányka sárközi babával (Sárpilis, Tolna m.). Ezeket a babákat nem játékul és nem gyermekek részére készítették. A gyermektelen fiatalasszony készített ilyet, öltöztette, ágyára állította
Csutkarozi (Konyár, v. Bihar m.)
Baba (Decs, Tolna m.)
Haider Edit
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
