Bocskai István (1557–1606)
Bocskai István (1557–1606): emléke Hajdú-Bihar megye szóhagyományában mondákban és emlékezésekben máig megtalálható. A személyéhez és Habsburg-ellenes küzdelmeihez fűződő hagyománykor főbb csoportjai: 1. a Bocskai-család eredetmondája. „Micbánnak a feleséginek hét gyermeke született, mind fiú lett. A bábaasszony el akarta üköt pusztítani. Az apjok, Micbán helyezte el üköt, hogy el ne pusztíccsák. Abbul a hét gyermekbül lett egy, ez a Bocskai.” (Kismarja) (→ Micbánné) – 2. szabadságharcának emléke. E hagyománykör nagyobb része nem tekinthető népköltészeti anyagnak, csupán emlékezésnek: „Még Bécsbe is elment Bocskai István fejedelem, bevette Bécset is a hadseregével. Mert jó ember vót, szerette a nép. Letelepítette a hajdúkat, telket adott nekijek. Ezir szerették, meg szabad emberekké tette őket ...” (Kismarja) – 3. → névmagyarázó mondákban is jelentkezik az emlékkör: A Herrgott-dűlő mondája Nagykerekiben: az osztrákokat Bocskai István csapatai „beleszorították a laposba. Oszt az osztrákok kiabáltak, hogy Herrgott!” Ugyanitt „Perzsehalom” mondájának egyik változata: a vár szorongatott helyzetben volt. Egy bátor lány, „Perzsi” segítséget akart kérni a hajdúknak, ezért kiszökött a várból, de az ellenség elfogta és kivégezte. A → halom alatt nyugszik. A hagyomány szerint az osztrákok ölték meg: „Ott Bécsbe ... mirges figét adtak neki.” (→ még: hajdúhagyományok) – Irod. Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban (A Debreceni Déri Múz. Évkve, 1960–61).
Bocskai István
Dobos Ilona
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
