Bogár (Szabó) Imre
Bogár (Szabó) Imre: alföldi betyár a múlt század derekán. 1862-ben akasztották föl, húszéves korában. A róla szóló, országszerte ismert ballada egyike a legrégibb, legegységesebb → betyárballadáknak; Bogár (Szabó) Imre neve valószínűleg csak később kapcsolódott a kikristályosodott szöveghez. A legjobb változatok néhány versszakba tömörítik életének tragikus sorsfordulóját. A ballada szövege szerint az áradó Tisza késlelteti lólopási tervét; pénzre van szüksége, mert kedvesét al akarja venni. Kocsmában csendőrkézre kerül, hiába kínálja őket borral, elfogják. Egyes változatok befejezése a kedvesétől való búcsúzásra utal, mások pedig halálát mondják el. Új stílusú dallama erősíti a hetyke, magabiztos hangvételt, amely elsősorban a 19. sz. első felének betyárköltészetére jellemző:
Felállott a székre
Felnézett az égre:
„Jaj Istenem, sok rablásim
Jutnak az eszembe!”
Felnézett az égre:
„Jaj Istenem, sok rablásim
Jutnak az eszembe!”
Az 1881-ben közzétett → ponyvafüzetben a hagyományos folklór- és félnépi alkotásokkal együtt szerepel Bogár (Szabó) Imre balladája. A nyomtatott lapokon való terjesztés elősegítette, hogy már a század végén országszerte ismert énekké váljon. A róla szóló → betyármondák vidékenként nagy eltérést mutatnak. Az Alföldön (főként Biharban) feljegyzett mondák szerint apja és testvére is betyár volt. Együtt szerezték a nyájat, amelyet távoli vidéken értékesítettek. A marhát csellel hajtották el társaiktól, amíg valami ürüggyel a pásztorokat az állatok mellől elcsalták. Az elhagyott alföldi itatókhoz, kutakhoz kapcsolódó mondák szerint azért vált ihatatlanná a víz, mert (vagy → Angyal Bandi, → Fábián Pista stb.) valakinek a testét beledobta. A Dunántúlon elárvult gyerekként ismerik Bogár (Szabó) Imrét, aki az anyja megkínzásának, apja igazságtalan halálának megtorlásáért választotta a betyáréletet, a gazdagok kirablását s szegények megsegítését. A ponyvafüzetekben megelevenedő Bogár (Szabó) Imre tüzes szemű, leányokat, szép asszonyokat bolondító gavalléros betyár. Lovas csapatával megannyiszor végigszáguld az Alföldön, és főleg az úri utasokat, postakocsikat támadja meg (ezek a történetek kapcsolódnak → Zöld Marci alakjához is).
Színezett tükrös, dombozú faragással. Felirata: „Itt utazik Bogár Imre” (20. sz. első fele, Buzsák, Somogy m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Kriza Ildikó
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
