céhkancsó
céhkancsó: a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény, boroskancsó, boroskorsó (Dunántúl). Némely céhen belül céhkancsója volt a céhbeli fiatalságnak is. A céhkancsóból öntötték a bort a céh összejövetelein, ünnepségein: mesterválasztás, → céhládavitel alkalmával, az inas felszabadulásakor, a legényavatásokon, a mesteravatásokon, amikor a céh vagy az ünneplő céhtag volt a vendéglátó. E tárgyak szimbolizálták a tagság összetartozását, társas szellemét. E nagyméretű – általában 30 cm-nél is magasabb – boroskancsók majdnem mindegyike zöld mázas. → Karcolt díszítésű vagy domborműves díszítésű (→ domborműves díszítés kerámián), ritkán festett. A domborműves dísz és a zöld máz együttese a Zsigmond- és Mátyás-kori → kályhacsempékre emlékeztet. Jórészt a 18. sz.-ból származnak, de van a 19. sz. végén készült céhkancsónk is. Nagyobb részük a Dunántúlról, onnan is főleg Veszprém megyéből származik, de elterjedtek voltak az egész országban, sőt Erdélyben is. A céhkancsók díszítményei változatosak. A keszthelyi halászok 1744-ben készült kancsóján szigonyos halász áll a fatörzsből kivájt bödönhajón; a karádi takácsok 1750-ből való kancsóján az edény elején feszület van, felette koronás női fej a kiöntő alatt; a zalabéri takácsok 1770-es edényén szintén domborműves fej látható. 1793-ból való a Gömör megyei kovácscéh kancsója, melyen kovácsfigura van. Általában a mesterség jelvényei díszítették, melyeket a céh jellemző szerszámaiból állítottak össze. Ezeket nemritkán két oroszlán tartja, a heraldikus címerekhez hasonlóan. Már a 18. sz.-i darabokon megjelenik a mester alakja is, amint éppen a mesterségére jellemző tárgyat készít. A feliratok jelentékeny részét a tisztségviselők nevének felsorolása alkotja. Azonban nemcsak a céheknek voltak közös kancsóik, hanem mindazoknak a társaságoknak, testületeknek, melyeknek életéhez hozzá tartozott a közös ünnepi evés-ivás: így a hegyközségek szőlősgazdáinak, állattartó közösségeknek, pl. Solt juhtartó gazdáinak, egyes falvak elöljáróságának és egyházi közösségeinek. – Irod. Nagybákay Péter: A veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók (Veszprém, 1965); Kresz Mária: Emberkorsók (Népr. Ért., 1971).
Céhkancsó
Takács céh kancsója. Kalocsán készült.
István Erzsébet
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
