csillagszemű juhász, a
csillagszemű juhász, a: → novellamese, ill. annak hőse. A hatalmas királynak mikor tüsszent, minden alattvalója azt kívánja, hogy „Adj’ isten egészségére!”, kivéve a csillagszemű juhászt. A király maga elé hívatja, s megpróbálja rávenni, hogy „teljesítse kötelességét”, a csillagszemű juhász azonban csak akkor hajlandó kívánságát teljesíteni, ha hozzáadják a királykisasszonyt feleségül: a) fehér medvék, b) óriás sündisznók tömlöcébe, majd c) kaszásverembe vetik. A fehér medvét a juhász csillagszemével megrettenti, az óriás sündisznókat csudafurulyájával halálra táncoltatja, a kaszásverembe pedig nem őt, hanem szűrével, kalapjával, tarisznyájával felöltöztetett fokosát vetik. A király ezüst erdőt, arany várat és gyémánt tavat ígér, csillagszemű juhász azonban hajthatatlan, végül kénytelen hozzáadni a lányát feleségül. A lakodalmon, mikor felhozzák a „tormás”-t (főtt marhahúst ecetes tormával), nagyot tüsszent a király, s a csillagszemű juhász most már mondja, hogy „Adj’ isten egészségére!”. A király örömében szörnyethal, csillagszemű juhász lesz az utóda (AaTh 858, BN 855*). Bodros Katica alias Dessewffy Virginia Garam vidéki meséje nagy karriert futott be mind a magyar, mind a nemzetközi meseirodalomban. Benedek Elek feldolgozásában napjainkig a tankönyvek és meséskönyvek kedvelt darabja, a paraszti mesemondók repertoárjába is belekerült, mint ezt a Nagyszalontai gyűjtésben tájszólásban közölt szöveg is bizonyítja, mely nyilvánvalóan az előbbi mese származéka. A Nógrádi Pap Gyula által versbe szedett ponyvaváltozat elég lényeges változásokat mutat ugyan (csillagszemű juhászt farkas, medve és oroszlán vermébe vetik), de még itt sem kizárt az összefüggés lehetősége. A mesét számos idegen nyelvre lefordították: német, angol, holland és francia mellett megjelent finn, török, orosz és kínai nyelven is. Nemzetközi változatokat nem ismerünk. A Thompson által „orosz”-nak vélt párhuzam A. Lang „The Crimson Fairy Book”-jában (The Fairy Book Series) elírás; az itt közölt szöveg E. Sklarek német fordításának angol fordítása. – Irod. Arany László–Gyulai Pál: Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből (Pest, 1872; MNGY I.); Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (III., Bp., 1896); Sklarek, E.: Ungarische Volksmärchen (Leipzig, 1901); Lang, A.: The Crimson Fairy Book (London, New York, Bombay and Calcutta, 1909); Szendrey Zsigmond (szerk.): Nagyszalontai gyűjtés (Bp., 1924; MNGY XIV.); Aarne, A.–Thompson, St.: The Types of the Folktale (Second Revision, Helsinki, 1961).
Nógrádi Pap Gyula ponyvanyomtatványként megjelent verses földolgozásának címlapja
Kovács Ágnes
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
