csoporttudat
csoporttudat: gondolata E. Durkheimtől származik, aki „kollektív tudat” fogalommal foglalta össze azoknak a nézeteknek, érzelmeknek összességét, amelyek egy adott társadalom tagjainak többségénél megtalálhatók, és csak a társadalomban való együttélés alapján magyarázhatók meg. Tőle eltérően idealisztikus módon önállóan létező „csoportlelket”, csoporttudatot, „tömeglelket” tételezett fel számos társadalomtudós, s szellemtörténeti társadalomelméleteikben központi helyet kapott ennek hatása (pl. G. Le Bon, O. Spengler, L. Frobenius). A marxista szociálpszichológia elveti a csoporttudat szubsztanciává emelésének idealista felfogását, és a szociálpszichológia tárgyának a csoport viszonyai között a személyiség síkján lezajló pszichikus jelenségek tanulmányozását tartja, hangsúlyozva, hogy a csoportnak mint egésznek mások a jellegzetességei, mint az egyéneknek, amelyek alkotják, de ennek nem valamilyen önálló (és a valóságban nem létező) csoporttudat az oka, hanem az egész és rész dialektikus viszonya, amelyben a csoport és tagjai állnak. – Irod. Durkheim, Emile: A szociológia módszere (Bp., 19242); Csoportlélektan (szerk. Pataki Ferenc, Bp., 1969).
Sárkány Mihály
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
