első legény
első legény: az egykor virágzó falusi legényszervezetek (→ legénycéhek, → legénybíró) vezetője volt. 2 vagy 4 ügyes, rátermett, erélyes, fegyelmet tartani tudó legény töltötte be ezt a tisztséget. Az első legényeket rendszerint 3 évre választották farsang idején. Legfontosabb feladatuk volt a → táncrendezés: intézték a mulatság engedélyezését, beszedték a belépődíjat, felfogadták a zenészeket, ügyeltek a mulatság rendjére, a szokások megtartására (pl. farsang utolsó napján éjfélkor ő vétette el a zenészek hegedűjét: ezzel jelképesen berekesztette a mulatságot), irányította a zenészeket, a rendetlenkedőket eltávolította a bálteremből stb. Egyes vidékeken (pl. Szigetköz) az első legények tartották számon, hogy mennyi bort fogyasztott a legénység a mulatság alatt. Az első legények előlegezték a pénzt a → tánchely (kocsma) feldíszítésére és a mulatság rendezésével kapcsolatos egyéb költségekre (Szigetköz). Ha a beszedett belépődíj alapján ezt nem tudták fedezni, őket terhelte a hiányzó összeg. Ha azonban a kiadások kifizetése után is maradt pénz, azt az első legények mulatták el. Az első legény elnevezést főleg a Dunántúl egyes vidékein (pl. Szigetköz, É-Dunántúl) használták, de a magyar nyelvterület más részein is ismeretes e megjelölés (pl. Kalotaszeg, Gyimes). (→ még: legényavatás) – Irod. Faragó József: A tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Erdélyi Múz., 1946); P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban (Népr. Közl., 1957. 3–4. sz.); Kallós Zoltán–Martin György: A gyimesi csángók táncélete és táncai (Tánctud. Tanulm., 1969–70, Bp., 1970).
Morvay Judit–Pesovár Ferenc
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
