ének
ének: 1. paraszti értelmezése: egyházi ének, szemben a világi → dallal és nótával. – 2. a szó eredetileg a verses alkotások énekelt előadásmódjára utalt. „Egy táncnótát énekszóval tinéktek mondanék...” (Vásárhelyi daloskönyv, 17. sz.) A 17. sz.-ig a hosszabb, epikus és rövid, dalformában írt lírai költeményeket egyaránt éneknek nevezték. (Pl. hegedős ének, históriás ének, virágének.) A rímes strófikus lírai alkotások megjelölésére a magyar nyelvben csak a 17. sz. végétől használják a dal szót. – 3. az eposz önálló része, voltaképpen egy nagyobb epizód, amely viszonylag egységes cselekményt tartalmaz. A folklorisztikában szokatlan (és jórészt indokolatlan) elnevezés, mivel az epikus népköltészet alkotásait csak a kiadók szokták énekekre tördelni.
Küllős Imola–Voigt Vilmos
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
