esztergált díszítés
esztergált díszítés: fatárgyakon szokásos díszítőeljárás; az alkalmazott technika jellegének megfelelően vagy karcszerűen bemetszett karikákból, vagy keskenyebb-szélesebb domború és homorú gyűrűkből áll. – Az esztergált díszítés meglehetősen régi, az i.e. 2. évezredtől kezdve adatolható a közel-keleti városi civilizációkban. Mo.-on is már korán, a Tihanyi Alapítólevélben (1055) említenek esztergályost. Mégis a magyar népművészetben az esztergált díszítés csak csekély alkalmazást nyert. Általában kevés az olyan esztergált tárgy, amelynek csupán a készítő eljárás során bemetszett gyűrűk képezték a díszét (pl. zsebbe való → sótartó, „karikás” → tokmány), hanem rendszerint szabadkézi befaragások, tarka festés, virágozás is (így a → kupákon, → csutorákon). Az alföldi módosabb gazdák számára készült kulacsok szerény esztergált díszítését teljesen el is fedheti a csikóbőr borítás és a díszes szíjazás. → Orsókon, esetleg → guzsalyokon az esztergált díszítésű bemetszett gyűrűk mellett előfordulhatnak esztergálással az orsógomb, ill. guzsalyszár felületéről leválasztott, szabadon mozgó karikák (csörgős vagy pereces orsó); az ilyen játékos szerszám csak fiatal leánynak való. Ugyanúgy legények, fiatalemberek szerszáma volt az egy vagy két gyűrűsen esztergált kasza-üllő. Igen szép esztergált díszítésű guzsalyokat készítettek a cserépfalusi (Borsod m.) háziiparosok, melyek jellemzően mutatják az esztergált díszítésnek más technikákkal való társítását. Itt a kétrészes szár fölső darabja (fej) kapott esztergált díszítést, vörös föld- és kék krétafestékkel színezve, míg az alsó → karcolt díszítésű, választóvízzel barnított mintákkal, a talp pedig → vésett díszítésű. Bútorokon az esztergált díszítés egyes alkotóelemekre korlátozódott, pl. → karosszékek és → padok támlájának betétlécei, karfatartó bábjai készültek így. Különösen a → komáromi bútor 3. és 4. stílusában volt kedvelt a ládákon az előrész két oldalát esztergált díszítésű féloszloppal határolni. – Irod. Lajos Árpád: Díszes fafaragás a Hór völgyén (A Herman Ottó Múz. Évkve, 1963); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).
Esztergált korlát festett virágozású fogason (19. sz. vége, Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
