falifülke, fülke, vakablak, vaklyuk, vaklik
falifülke, fülke, vakablak, vaklyuk, vaklik: a ház falába vágott tárolótér. – 1. Különféle tárgyak, elsősorban öblösedény, üvegféle elhelyezésére szolgál. A föld-, kő- és téglaépítkezéshez kapcsolódik, legelterjedtebb a Mediterráneumban. Már az antik római házakban is előfordult, s a középkori várakban, polgárházakban és templomokban is alkalmazták. – Mo.-i legkorábbi példája a 12. sz.-i Orosháza határában feltárt kétosztatú falusi házból való. Parasztházban a 19. sz.-ban is gyakori volt, szobában és konyhában egyaránt. A falifülke belsejében többnyire polc, az alján deszkalap van, szélén esetleg vakolatperem vagy peremléc színes virágozással. A falifülkét többnyire függöny takarja. Gyakran ajtós falap fedi (Felvidéken fülajtó), helyenként belseje is bélelt; ezzel faliszekrénnyé válik, a általában már → téka a neve, a Dunántúlon falba való almáriom vagy kászli. – 2. A szobabeli tüzelő közelében található világítóeszközt is elhelyeznek benne (világító fülke vagy kandalló). Európa déli és középső területein elterjedt. A Felföldön, Ausztriában, Cseho.-ban kürtővel kiegészített formája is élt. – Irod. Buschan, G.: Die Völker Europas (Berlin, 1926); Cs. Sebestyén Károly: Falitéka (Népünk és Nyelvünk, 1930); Gáldi László: Vakablak (Magy. Nyelv, 1942); Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956); Krüger, F.: El mobiliario popular en los países románicos (Coimbra, 1963); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).
Falifülke elé való borítólap, helyi nevén téka vagy tékaboríték (Homoródalmás, v. Udvarhely m., 1866) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
