farokkötés
farokkötés: a ló farokszőrének a felcsavarása és a visszacsavart fonadék megkötése. Célja, hogy sáros időben a ló farokszőre ne ragadjon tele sárral, de emellett sokszor a díszelgés is. – Gyakran nedvesen kötötték fel a farokszőrt, úgy hagyták egész éjjelen át, hogy másnap kibontva szép „habos”, azaz hullámos legyen a szőr. A farokkötésnek azonban volt mágikus jelentősége is: úgy tartja a néphit, főleg a katonák, huszárok között, hogy a felkötött farkú lovat nem éri baj, nem bukik fel, és lovasát hátulról nem tudja az ellenség levágni, lenyilazni, mert „meg van kötve”. A farokkötés régi keleti lovasszokás, a kínai Ming császárok idejéből már bőven vannak rá ábrázolások. Farokkötéses lovat ábrázol a Kolozsvári Márton és György Prágában álló Szent György-szobra (1372-ből), és ilyen többek között Schemel 1568-ból való kocsi rajzán a fogat felkötött farokkal. (→ még: sörényfonás) – Irod. Gönyey Sándor: Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében (Ethn., 1942).
Bokrára kötés (Szilágyság).
Farok répa (Szilágyság).
K. Kovács László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
