Fekete-Körös völgye
Fekete-Körös völgye: a Fekete-Körös mellékének a Bihar-hegységtől az Alföldig terjedő szakasza, amely magában foglalja a Belényesi-medencét is. Magyarlakta falvai Belényes közelében (Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Magyarremete) és a folyó Alföldre ömlésénél fekszenek (Gyanta, Kisháza, Tenke, Tenkeszéplak, Bélfenyér). A Fekete-Körös völgyének magyarsága a kora Árpád-korban telepedett meg. Faluit a folyó közelében építette föl. A török hódoltság idején, különösen Várad eleste után (1660) sokat szenvedett és megritkult. A Belényes környéki falvak a 17. sz. végén bekövetkezett nyelvi elszigeteltség következtében archaikus népi kultúrát és nyelvjárást őriztek meg, mely részben a régi Alföldhöz, részben pedig Ny- és DNy-Erdély magyarságához kapcsolja őket. A Fekete-Körös völgye tájegységként első néprajzi kutatója, Györffy István tanulmánysorozata óta szerepel a magyar néprajzi irodalomban. – Irod. Györffy István: A feketekörösvölgyi magyarság települése (Földr. Közl., 1913); Györffy István: Délbihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Földr. Közl., 1915); Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp., 1940); Fodor Ferenc: Az el nem sodort falu (Tenke–Bélfenyér) (Bp., 1940); Kósa László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Ethn., 1967).
A 19. sz. végén épült lakóház (Gyanta, v. Bihar m.)
Fekete-Körös völgyi fejfák: 1–2. Körösjónásfalva, 3–4. Magyarremete, 5–6. Köröstárkány, 7–8. Lábtól való fák, Tenke és Gyanta. Köröstárkányon az idősek fejfáit sárgára, a fiatalokét meg kékre festik
Lakóház (Köröstárkány, v. Bihar m.)
Köröstárkányi család 1901-ben (v. Bihar m.)
Vízimalom (Köröstárkány, v. Bihar m.)
Belényesi hetivásár (v. Bihar m., 1964)
Kósa László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
