gazdasági evés
gazdasági evés: az alföldi juhtartó társaságok, a → gazdaságok fontosabb gyűléseihez kapcsolódó közös étkezése. Az utóbbi időben racionális okát adták: a vidám lakmározás vonzotta a tagokat, s így a gyűlésen való részvételt biztosította. (Annál inkább, mert az evés költségeinek egy személyre eső részét a távolmaradókra is kivetették.) A gazdasági evés azonban szélesebb körű hagyományhoz kapcsolódik, s e puszta ésszerű ok nem eredetére utal. A különböző gazdasági eseményekhez kapcsolódó hasonló együttevések, aratási, szüreti lakomák, régebben céhebédek, újabban a tsz-ek zárszámadási bankettjei stb. sorába tartozik. – A juhtartó gazdaságok gazdasági evésén a főétek birka pörkölt volt, amihez régen sorrendben adták a gazdatársak a birkát (vágósor, soros vágó). A pörköltet a gazdaság juhásza készítette el szabad tűzőn, bográcsban, a legutóbbi időkben is. A gazdasági evésen csak a gazdaság tagjai (férfiak) és a juhász vett részt. A gazdasági evések régebbi közösségi evéseknek és magának az evéstechnikának olyan mozzanatait őrizték meg a legközelebbi múltig, amelyek a paraszti háztartásokból már eltűntek (pl. egy asztalnál ülők közös bográcsból esznek stb.) – Irod. Ecsedi István: Gazdasági evés (Népünk és Nyelvünk, 1931. 1–3. sz.); Földes László: Egy alföldi juhtartó gazdaság (Népr. Ért., 1962); Szabadfalvi József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek (Műveltség és Hagyomány, 1964).
Földes László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
