gránátalma, pomagránát
gránátalma, pomagránát: 1. a gránátfa (lat. Punica granatum) gyümölcse. A gránátfa közép-ázsiai eredetű, D-Európában honos cserje. Mo.-on a gránátalma az oszmán-török és más balkáni kereskedők árujaként vált ismertté. Nálunk a szabadban nem díszlik, a századfordulón a D-Dunántúlon ültetett bokrai elfagytak. – 2. a népművészetben igen általános, sokféle formában jelentkező díszítőelem kerek, ovális vagy csepp alakú maggal, csipkézett vagy virágszirmokból álló széllel. – A gránátalma mint textildíszítmény arab-mór eredetű, a 14. sz.-tól jelenik meg az uralkodó osztályt ellátó európai szövőipar készítményein. A 15. sz.-i olasz brokátokon csaknem kizárólagos. Olasz és török közvetítéssel Mo.-on is kedveltté vált. A népművészetben nem csupán hímzéseken, de más műfajokon, így famunkákon is szerepel. Alkalmazói értelmezik almaként is (pl. Erdélyben aranyalma, fejedelem almája), de leginkább virágként (pl. Kalocsa környékén tüskös rózsa). – Irod. Reichelt, R.: Das Granatapfelmotiv in der Textilkunst (Berlin, 1956).
Gránátalmás minta főkötő oldaláról (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp., Néprajzi Múzeum
Két nagy grátátalma lepedő széléről. Lenvászon selyemfényű fonallal szálvonással, szálszorítással és laposöltéssel varrták (Aggtelek, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Gránátalmás virágtövek és peremdíszek párnavégen (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Kósa László–K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
