jelmez
jelmez: → alakoskodásnál használt öltözet (álöltözet), melyet → álarccal együtt vagy anélkül használ a szerepet játszó alakoskodó, segítségével megváltoztatja a külsejét úgy, hogy a nézők felismerhetik, kit vagy mit akar megszemélyesíteni. A magyar népi színjátszásban jelmezt viselnek a → dramatikus játékok, → misztériumjátékok, az → állatalakoskodások stb. szereplői. A paraszti jelmez lehet jelképes, ez esetben konvencionális jegyekről ismeri fel a néző, hogy viselője kit, mit ábrázol, máskor azonban különösen az élő emberek, foglalkozások, zsánerfigurák ábrázolásánál aprólékos műgonddal, sok részlettel kidolgozott „naturalisztikus” jelmezeket viselnek (betyár-, cigányjelmez). A paraszti jelmeznek mindig a meglevő anyagi kultúrához, ruhatárhoz, környezethez kell alkalmazkodnia. Éppen ezért a nyári alakoskodásoknál virág és zöld ág, a télieknél a szalma a jellemző anyag, melyet a jelmez készítésénél felhasználnak. Másrészt a paraszti viselet egyes darabjai kerülnek felhasználásra; a legegyszerűbb jelmez évszázadok óta a férfi- és női öltözet felcserélése. A kifordított bundának sokféle alakoskodásban van szerepe: ilyet használtak a betlehemes játék (→ betlehemezés) pásztorai, a → regölés, néha az állatalakoskodás szereplői is. Az angyalok, szentek vagy kísértetek megszemélyesítésénél fehér női alsó, ing, lepedő, fehér textíliák játszanak szerepet. A király vagy a katona gyakran papírból készített fejfedőjéről ismerhető fel; általában papírból készítik mindazokat az elemeket, amelyek a meglevő ruhadarabokból nem alakíthatók ki. – A népviselet eltűnésével a viselet maga is jelmezzé válik, amelyet a helyi tánc- és színjátszó csoport visel. A dunántúli tuskóhúzás „násznépe” (→ vénlánycsúfolás) pl. a helyi viseletet ölti fel olyan falvakban, ahol különben már nem járnak viseletben. Hasonló jelenségek az egész országban megfigyelhetők.
Dömötör Tekla
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
