Karancs vidéki viselet
Karancs vidéki viselet: A jól termő földeken kapásnövényekkel gazdálkodó és a bányavidék munkalehetőségeit élvező falvak öltözködése korán hasonult a városi viselethez. – A 19. sz. második felében váltotta fel a férfiviseletben a bőr és szűrposztó felsőruhákat a gyári posztóruha; a vászon → ing, a térdig érő → gatya és az eléje kötött széles → kötény (a ganga) azonban a századfordulót is túlélte. – Ezzel párhuzamosan a női viseletben a bokáig érő, a szűk ujjú felsőrésszel azonos anyagból szabott bársony és brokát felsőruhák lettek divatosak, amelyeket fodros köténnyel az 1950-es évekig viseltek. A Karancs vidéki viselethez tartozó, dolgozónapokon használt merevített kisféketőket, az ünnepi, hátlapján rakott selyemmel, derékig érő ezüstcsipkével borított szalagokkal díszített rakottféketőket, valamint a fehér, lyukashímzéses, keményített gyolcs farkas- vagy kacsafarkú féketőket ludányhalászi és pilinyi főkötővarrónők készítették. – Irod. Pintér Sándor: A palócokról (Bp., 1880); Pápai Károly: A Karancs és karancsaljai palóczok (Földr. Közl., 1891); Palotay Gertrúd: A díszítmények zsúfolása kérdéséhez (Népr. Ért., 1940).
Karancs vidéki viselet. Menyecskék ünnepi viselete (Karancsság, Nógrád m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Flórián Mária
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
