kenderáztatás
kenderáztatás: a kenderkóróknak – a víz hőmérsékletétől függően – 7–14 napon át víz alatt való tartása, hogy a szár külsején elhelyezkedő értékes rostanyag lelazuljon a kender belső fás szövetéről. A kenderáztatás mind álló-, mind folyóvízben szokásos, bár a nagyobb folyóvizekben való áztatást tiltották a hatóságok, mivel a kenderből kioldódó anyagok mérgezték a halállományt. Kenderáztatáshoz a víz medrébe karókat vernek le, és ezek közé rakják a → kendernyövéskor összekötözött kévéket vagy egyenként, vagy 5–20 kévéből szalmakötéllel összefogott nagyobb kötegenként. A víz mélységétől függően több sorban rakják, hogy ellepje a víz. Ezért az áztatóba berakott kendert lenyomtatják: szalmával befedik, keresztkarókkal átfogva a tetejére még tuskókat, követ, esetleg sarat raknak. Ritkának mondható, bár nagy területre kiterjedő kenderáztatási mód a cserepcsépben (Szatmár m.), cserepcsikban (Kisalföld és Nógrád, Borsod m.), csipcsarakban (Sárköz) való vízbe helyezése: két hosszú rúd közé berakják a kenderkévéket, négy, esetleg öt sorban is egymásra, majd a rudakat (a cserepcsépet) kötéllel több helyen erősen összeszorítják, és így egy tömegbe összefogva belendítik az egész kendermennyiséget a vízbe, ahol szintén lenyomtatják. Jellegzetes elterjedést mutat a kévénkénti, ill. kötegekben való vízbe helyezés. A köteges kenderáztatást ott találjuk meg, ahol korábban jelentős lenfeldolgozás volt (a lent mindig kötegesen áztatják!): a dunántúli, felföldi és erdélyi területeken, míg a kévés kenderáztatás a Nagy- és Kisalföldön általános. Ebben a korai, még honfoglalás előttről származó lenkultúrának a kender feldolgozására gyakorolt hatását véljük felismerni. A kévés és köteges kenderáztatás problémája a honfoglalás kori Kárpát-medence néprajzi és települési viszonyainak a kérdését is felveti, s az akkori magyar kender- és szláv lenkultúra későbbi egymásra rétegeződését mutatja. – Irod. Szolnoky Lajos: Magyar kenderáztatási módok (Népr. Ért., 1958).
Kenderáztatás (Hódmezővásárhely, Csongrád m.)
Szolnoky Lajos
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
