kenyértartó
kenyértartó: egész kenyerek tárolóhelye. Házi kenyérkészítésre berendezett parasztháztartásainkban egyszerre mindig több, 2–3 hétre elegendő → kenyeret sütnek. A készlet kenyértartóra kerül, míg a → kenyérkosár a már megszegett kenyér helye. A kenyértartók felfüggesztett, ill. falra szerelt állványok, amelyeken a kenyerek szellős elhelyezése lehetséges. A K-Dunántúlon, az Alföldön, a Felföldön a kenyértartó kenyérnyi szélességű egy szál hosszú deszka, ill. hasonló alakú, lécekből kialakított rács. Ezeken a polcokon, rácsokon a kenyerek egy sorban, fenekükön feküsznek. A 4–6 kenyér kétsoros elhelyezésére alkalmas széles kenyértartó rács az Ipolytól a Bódváig, ill. délen a Tarna, Zagyva torkolatáig nyúló területen uralkodó formaváltozat, amely szórványosan a Duna–Tisza köze szomszédos vidékén is előfordul. Vízszintes, kétszintes kenyértartó Zalában és D-Vasban szokásos, ezen a kenyerek egy-egy rúdpáron fekszenek, egymás fölött két sorban. Szintén fekszenek a kenyerek a Dunántúl Ny-i felén általánosan használatos és a szlavóniai magyaroktól is ismert függőleges tengelyű, több szintes kenyértartón. Ennél a kenyereket a vízszintes karok végén kiképzett támaszokra egyenként helyezik el. Bár ilyen szerkezetű kenyértartóval a Székelyföldön is találkoztak, ott a tárgy csak kivételesen fordul elő, lényegében teljesen ismeretlen; az egész kenyereket többnyire → sütőteknőben, ill. polcon tárolják. A hazaiaktól formában eltérő, de függőleges tengelyű, több szintes szerkesztésű kenyértartók használatosak az Ibériai-félsziget északi részén, a Ny-i Alpokban, a Rajna és Türingia közti vidéken, valamint egy kisebb zárt lett területen. Hazai elterjedése a tárgy közép-európai szerepével nyilván összefüggésben áll. Hasonló a helyzet a Ny-i magyarság másik sajátos szerkesztésű kenyértartójánál. Ez egy egyszintes, rekeszes kenyértartó, amelyen a kenyerek élükön állnak a rekeszeket elhatároló, félkörívben hajlított vesszőkre, ill. rúdpárokra támaszkodva. A tárgynak a kenyértartó mellett kenyérálló elnevezése is van. A kenyértartó e formaváltozata a Dunántúl Ny-i felén, a csatlakozó É-i Kisalföldön és foltszerűen az Ipoly alsó szakasza mentén használatos. Pontos megfelelői D-Franciao.-tól hazánkig, ill. a morva vidékig húzódó övezetben végig kimutatható, K-finno.-i elterjedését déli kölcsönzésként magyarázzák. Ez a kenyértartó csak a korong alakot megközelítő, tehát lapos tetejű kenyerek elhelyezésére alkalmas. Így nálunk elterjedésének az alföldi, K-dunántúli magas búzakenyérforma önmagában is határt szab. A kenyértartók helye a lakóházban többnyire a kamra; az ÉNy-i országrészen korábban rendszeresen a padlástér is, amely a jobb hőszigetelő zsúptető kiszorulásával e célra alkalmatlanná vált.
Kenyértartó hálókamrában (Vizslás, Nógrád m.)
Vízszintes, kétszintes kenyértartó (Szaknyér, Vas m.)
Kisbán Eszter
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
