kimuzsikálás, kitáncoltatás
kimuzsikálás, kitáncoltatás: megszégyenítő népszokás. A → táncillem megsértésének a következménye, a legények bosszúja a kikosarazásért, vagy egyéb valóságos vagy vélt sértésért. Kimuzsikálás volt a következménye annak is, ha egy leány illetlenül viselkedett a legényekkel szemben s magára haragította őket. Ha a leány visszautasította a legény táncra kérését, de mással elment táncolni, akkor a legények összefogtak. Lepénzelték a zenekart, amely alkalomadtán körülvette a leányt, s a Rákóczi-induló vagy más marsdallam muzsikálása mellett a kijárathoz szorította, ott kezébe gyakran seprűt nyomtak és kilökték az ajtón. A kimuzsikálás egyik változatában a zenészek muzsikálni kezdtek, az egyik legény felkérte a leányt táncolni. Amikor a zenészek elé értek, a muzsikálást leállították és söprűt nyomtak a leány markába. Vagy a zenét megállítva, név említése nélkül ismertette a legény az esetet, s a magára ismerő lány megszégyenülve távozott. A kimuzsikálás fogalmát gyakran csak körülírással szokták kifejezni, pl. „kibabrátak vele” (Mezőség); „kiküldés a táncból” (v. Alsó-Fejér m.). A szokás esetenként súlyosan kihatott a leány életére. Ritkábban előfordult, hogy legényt is kimuzsikáltak. (→ még: közvélemény-büntetés, → kiközösítés) – Irod. Szendrey Ákos: Népi büntetőszokások (Ethn., 1936); Faragó József: A tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Erdélyi Múz., Kolozsvár, 1946); Morvay Péter–Pesovár Ernő: Somogyi táncok (Bp., 1954); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Kallós Zoltán: Tánchagyományok egy mezőségi faluban (Tánctud. Tanulm., 1963–64., Bp., 1964).
Jávor Kata–Pesovár Ferenc
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
