kiverés
kiverés: tavasztól őszig a legelőn tartózkodó állatok (→ gulya, → juhnyáj, → konda, → ménes) kihajtása, a naponta hazajáró szarvasmarhák (csorda) és sertések (csürhe) első kieresztése. Tavasztől őszig a legelőn tartózkodó állatokat a pásztorok a falu alatt vették át gazdáiktól, vagy azoknak a legelőig ki kellett hajtaniuk. Az Alföldön a kiverés → Szent György napjához (ápr. 24.) kapcsolódott, bár a különböző állatfajtákat más-más időszakban hajtották ki. Az első kihajtás általában jeles napokra esett, sok helyütt megtörtént, hogy a hagyományos állatkihajtási napon – József (márc. 19.), zöldcsütörtök, nagypéntek, György, május 1. stb. – kiverték az állatokat, de csak szimbolikusan, néhány órára, a tényleges kiverés későbbre esett. A tavaszi kihajtáshoz népszokások, az állatok megvédését, szaporaságát és tejhozamát célzó kultikus cselekedetek is kapcsolódnak. A kiverés Mo.-on a középkorban is Szent György havában történt, az eljárás módja és időpontja általában azonos kontinensünk egész területén. – Irod. Szendrey Ákos: A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése. Az állatok első kihajtása (Ethn., 1959).
Szabadfalvi József
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
