kontyos kunyhó
kontyos kunyhó: nádból épített, 4–6 m2 belső területű, négyszögletes vagy kör alaprajzú ideiglenes építmény, mezőn tanyázó csőszök és pusztán telelő pásztorok hajléka. Az árokba kúp- vagy gúlaalakba állított, földdel körültaposott nádkévéket a kontyos kunyhó derekán 2–3 sorban körülkorcolják és a nádkévék csúcsát hosszú, sodrott szalmakötéllel körülcsavarják. A nádbuga és a körülcsavart tető a kunyhó kontya. A kunyhó általában nyári építmény, ezért tűzhely nincs benne, a kint tanyázó pásztor és csősz ruhája, élelme megóvására és alvásra szolgál. Régente a pusztán telelő szilaj pásztorok a kunyhó közepén fűtés és főzés céljából tűzhelyet is raktak. A füst a konty alatt vágott résen szivárgott ki. – Irod. Györffy István: Pásztorépítkezés a Magyar Alföldön (Magyar falu – magyar ház, Bp., 1943).
Kontyos nádkunyhó eresszel (Tiszántúl)
1. Szűkebb kontyos nádkunyhó, mely a szél ellen szénakötéllel van körülcsavarva (Túrkeve, Szolnok m.), 2. Szénakötéllel megerősített bővebb kontyos nádkunyhó. Ajtaja nádból (Kisújszállás, Szolnok m.)
Kontyos kunyhó (1933, Hortobágy)
Balogh István
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
