kun verbunk
kun verbunk: a táncvezető irányításával járt, kötött → körverbunk egyik jellemző típusaként él a köztudatban. Mindkét változatát, a kunszentmiklósit és kiskunhalasit csak rekonstruált formában ismerjük. Míg a kunszentmiklósiban kimutathatók a történeti verbunk hagyományos elemei, konstrukciós elvei, addig a kiskunhalasi egyértelműen a népies műtánc szellemében megfogalmazott táncmesteri alkotás. A kunszentmiklósi nagyverbunk motívumai: bokaverő (1. motívum), a körív mentén jobbra-balra haladó karéjozó (2. motívum), az oldalazó (3. motívum) és malmozás (4. motívum). Ez utóbbi párhuzama a gencsi verbunkban található. – Irod. Lajtha László–Gönyey Sándor: Tánc (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43); Lugossy Emma: 39 verbunktánc (Bp., 1954); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–III., Bp., 1970).
Kun verbunk táncírása
Pesovár Ernő
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
