legelőbér, fűbér
legelőbér, fűbér: a legelőhasználat bére, amelyet rendszerint az állatok tulajdonosa fizetett a legelőtulajdonosnak. Ritkábban – pl. vállalkozó típusú juhász által létrehozott, szervezett → esztena esetében – a pásztorgazdaság, szállásgazdaság szervezője fizette. Előfordult, hogy községi vagy közbirtokossági legelő közbirtokosai is fizettek legelőbért, amely a legelő fenntartására, adójának fedezésére szolgált. A legelőbért általában a legeltetett állatok száma szerint adták, számosállatban számolva. Máskor a bérlet adott területre szólt, az állatok számának meghatározása nélkül vagy csak globális meghatározásával (pl. nyáj). A középkorban széltében elterjedt – főleg a Kárpátok vlach pásztorainál – a földesúri erdőkben, havasokon való legeltetésnek naturáliákban (állati termékekben, sajt, vaj) fizetett bére. A legelőbért újabban rendszerint pénzösszegben határozták meg. A középkori szokásjog alapján a 19. sz. végéig a vásárra hajtott állatok a közutakon és közlegelőkön egy éjjel legelőbér nélkül is legelhettek.
Földes László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
