mécs, mécses
mécs, mécses: zsiradékkal, olajjal táplált kanócos, edényszerű világítóeszköz. Tájnyelvi változatai: fösvény, pillogó, pillancs, pilács, szegényke. Több típusa alakult ki, vált széleskörűen használttá. A legegyszerűbb mécs törött cserépedény aljának vagy cseréptálnak a felhasználásával készülhetett házilag. Kisiparosok készítették cserépből, vasból, vas- vagy rézlemezből a mécseket. Ezeknek oldalán, peremén a mécs belének, kanócának megtámasztására csőrszerű orrot képeztek ki, maga a mécs teste továbbra is tálszerűen nyitott maradt. Célszerűbb megoldásúak voltak az ún. torkosmécsek, amelyek orrába fémlemezből a mécs belét magában foglaló, hengerszerű torkot képeztek ki és illesztettek be, amely a kanócot megfelelően tartotta. A nyitott mécsek alá a bennük levő folyékony zsír, olaj lecsepegésének megakadályozására tányérokat alakítottak ki, ezek egyben a mécs talpául is szolgáltak. Zárt tartályú mécseket is készítettek, hogy az olaj és a folyékonnyá váló zsír lecsorgását, elfolyását megakadályozzák. A mécsek kézbentartására a mécs oldalán, alján fogantyúk szolgáltak. A felfüggeszthető láncos bányászmécsek országszerte elterjedtek, szívesen használták pincék, istállók, kamrák, világítására. Üveghutáinkban zárt, gömbszerű mécsek készültek. Ezek mindig fémtorkos béltartóval voltak ellátva. Ilyeneket gyakran építettek a → lámpásokba fényforrásul, de egyéb foglalatokban is gyakoriak voltak a lakások világításában. Speciális volt a → pipics, amelyhez hasonló mécset fémből is készítettek. – Lakáskultúránkban a középkori európai művelődési érintkezések emlékét őrzik a mécsek. Erre utal a mécs szó eredete is. Nyelvünkbe 1200 körül került az ófrancia nyelvből, ahol eredetileg kanóc, gyertya-, lámpabél jelentése volt. (→ még: világítás) – Irod. Ecsedi István: Debrecen népi építkezése (Népr. Ért., 1912); Márkus Mihály: A magyar népi világítás (Népr. Ért., 1940); Viski Károly: Világítás (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43); H. Kerecsényi Edit: Világítási módok és eszközök Komárvásáron (Népr. Ért., 1954); Iváncsics Nándor: Népi világítás a Zempléni hegyvidéken (Ethn., 1958).
Üvegmécsek (Zsámbék, Pest m.)
Mécstartó fából (Átány, Heves m.)
Filep Antal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
