méltatlanok a mennyországban
méltatlanok a mennyországban: a → tréfás legendák egy csoportja (AaTh 800–809). Az idetartozó magyar népmesék, ill. népmese-motívumok: 1. „A cigány a mennyországban”: Szent Péter bebocsátja a mennyországba az apját kereső cigányfiút. Az megpillantja odabenn Isten karosszékét és körülötte az angyalok zsámolyát. Beleül a karosszékbe, s megállapítja, hogy onnan az egész világot belátni. Észreveszi, hogy a szomszéd öregasszony éppen ellopja anyja egyetlen malacát. Elkezdi hajigálni a zsámolyokat. Kiűzik. (AaTh 800). – 2. „Szent Péter anyja”: Péter kéri az Úristent, hogy hozhassa fel anyját a pokolból a mennyországba, mert hisz valami jót ő is cselekedett: egy salátát adott a szegényeknek. Az Isten egy salátalevél segítségével megpróbálja kihúzni, szent Péter anyja azonban, mivel a belekapaszkodó lelkeket lesöpri magáról, visszaesik (AaTh 804; BN 779 XXXII*). – 3. „Hogyan jutott be az öregasszony a mennyországba?”: Egy nagy bűnös öregasszonyt Szent Péter sehogy sem akar beengedni a mennyországba. Egy katona vállalja, hogy beviszi. Beleteszi egy bőröndbe és vállára veszi. Épp akkor enged be Szent Péter egy gazdag embert, a katona utána megy. Mikor Szent Péter megszólítja, azt mondja, hogy annak a gazdag embernek a holmiját viszi. Így jutott be az öregasszony a mennyországba (MNK, 804C*). – 4. „Miért nincs huszár a mennyországban?”: Szent József meghagyja Szent Péternek, hogy minden Jóska nevű huszárt engedjen be a mennyországba. Péter egy káromkodós Jóska huszárt pokolra küld. Ott a huszárt felvilágosítják, hogy Szent József parancsára kell hivatkoznia. Péter beengedi, de odabenn is sokat káromkodik. Péter erre beenged egy zsidót, aki megígéri, hogy a huszárt kicsalja: elhíreszteli, hogy odakinn huszárok mulatnak, erre a huszár kiszalad. Odakint egy dobot kezd pergetni, s hozzá kiabál, hogy ki ad többet érte, mire a zsidó is kiszalad, s Szent Péter becsukja a kaput (MNK 804E* – AaTh 1656; BN 330. 19.). E tréfás legendák magyar változatanyaga nem túlságosan gazdag (1–3 változat). A mesék egész Európában ismertek. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Berze Nagy János: Magyar mesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Kálmány Lajos hagyatéka (Kézirat a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattárában).
Kovács Ágnes
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
