mezsgye
mezsgye: keskeny földsáv, amely az egyik gazda földjét (szántó, rét, kaszáló) a másikétól, a szomszédjáétól elválasztja. A mezsgye a magyar nyelvben szláv eredetű szó, korábban szélesebb értelemben jelentette a határjeleket és kerítéseket. A mezsgyék sík területen jelentéktelen, kb. arasznyi földsávok. Mivel véletlenül vagy meg nem engedett módon földgyarapítás céljából készakarva gyakran elszántották őket, perek és viszályok elkerülése végett sok helyen a mezsgyék végeit nagy kővel, karóval, kőrakással stb. jelölték meg. (→ még: cuca, → csóva, → hancsik, → komp) Ezek ellenőrzését és megújítását, a mezsgyenézést sok vidéken tavaszi ünnepnapokon a határt csoportosan járó gazdák végezték. A hegyes-dombos területeken a teraszosan művelt földeket széles (1–2 m), erősen lejtő, füves mezsgyék, ún. szőrös mezsgyék választják el, amelyeken gyakran bokrok és fák is nőnek. Ide dobálják ki a talajból előkerült köveket is. Ilyenformán a parcellák nagyságát és formáját évszázadokon át megőrizték a néhol kerítésnyire magasodó mezsgyék. A széles mezsgyéket a tulajdonosok időnként szétmérik, azonban lejtése, kövessége, bokrossága miatt általában nem tudják használni, legfeljebb füvet sarlóznak rajta. Kaszálás előtt a mezsgyevonalaknál lábbal letiporják a füvet. Régi szokásjog alapján a rétek, kaszálók közötti mezsgye kaszálása azt illeti, aki előbb kaszál.
Kósa László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
