nadrág
nadrág: hosszú, bő vagy szűk szárú, ellenzővel vagy gombolással záródó hasítékú, alsótestet fedő férfiruha. Két szárból és a két szár közé iktatott fenékből (ület, pöcök) áll. Anyaga szerint lehet → vászonnadrág, néha négynyüstös erősebb vászonból vagy → szűrnadrág. Ez utóbbinak nem volt toldása a két szár között, de elöl ellenzős volt. A szűrnadrág erdélyi neve harisnya. – A szűk és bő vászonnadrág mellett a bőr és szűrposztó nadrág volt a paraszti öltözet téli és ünnepi kiegészítője. A 16–17. sz.-tól a gyári posztóruhák közül elsőként a nadrág használata terjedt el a kézművesek és a módos parasztság körében, mégpedig → ellenzős nadrág változatában. Ezt a magyar parasztinak tartott, de tkp. nemesi és katonai öltözetből átvett nadrágtípust szinte a 20. sz. elejéig országosan és általánosan viselték, alatta a vászonnadrág szűk változata alsóruha szerepet töltött be. A 19. sz.-tól különböző divathatásoknak engedve más nadrágformák is megjelentek a paraszti öltözködésben. A rövid életű → rajthúzli, majd a → pantalló csaknem kiszorította az ellenzős nadrág viselését. Ez utóbbi, az 1920-as években megismert → bricsesznadrággal együtt, végül a II. világháború után el is foglalta az ellenzős nadrág helyét a kivetkőzött parasztság öltözetében. – A nadrág szó szláv, valószínűleg bolgár eredetű. Első előfordulása az 1395 körüli Besztercei Szójegyzékből való. (→ még: posztóruha) – Irod. Palotay Gertrúd: A „harisnya” szabása Csík megyében (Népr. Ért., 1937); Kresz Mária: Magyar parasztviselet, 1820–1867 (Bp., 1956); Fél Edit–Varga Marianna: Népviselet. Orosháza néprajza (Orosháza, 1965).
Egri férfi ellenzős nadrágban 1854-ből
Vászonnadrág (Panyola, Szabolcs-Szatmár m.)
Priccses nadrág (Györgyfalva, v. Kolozs m.)
Flórián Mária–Gáborján Alice
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
