Okos Kati, Butuk Miska
Okos Kati, Butuk Miska: tréfás realisztikus mese (→ reális mese), mely női és férfi hős szereplővel egyaránt ismert. Cselekménye: Munkába menő ember (templomba menő asszony) meghagyja, hogy felesége (férje) jó ebéddel várja. Süssön kolbászt, és hozzon bort a pincéből. A kolbászt a kutya megeszi, a bor elfolyik, s azt az asszony (ember) liszttel hinti be (AaTh 1387; BN, MNK 1412*). Folytatása rendszerint „Az edényeit rendező asszony” (AaTh 1293A*, BN 1388*). A férj, látva felesége esztelenségét, megtakarított pénzét egy fazékba teszi, s megtiltja az asszonynak, hogy hozzányúljon. Távollétében edényáruló emberek jönnek, az asszony a pénzért, anélkül, hogy hozzányúlna, megveszi az egész kocsirakományt. A fazekakat felaggatja. Valamennyi el is fér, egy kis csupor kivételével. Felszólítja a fazekakat, hogy adjanak helyet a kicsinek is. A fazekak természetesen nem válaszolnak. Haragjában valamennyit leveri, s felakasztja azt az egyet. (Folytatása AaTh 1291 – AaTh 1291B – AaTh 1653A). A hazatérő ember azt mondja feleségének, hogy most immár semmijük sincsen, mehetnek világgá. Az asszony feltarisznyál egy korsó ecetet, egy tarisznya kökényt, három sajtot és egy karika vajat. Az úton elgurul egy sajt. Okos Kati utána kiált, hogy jöjjön vissza. A sajt nem fogad szót. Utánaküldi a másikat, majd a harmadikat. Később látja, hogy a földet elvágta a kerék. Megsajnálja és bekeni vajjal, hogy gyógyuljon meg. Eszébe jut, hogy otthon nem zárta be az ajtót. Hazaszalad, kiemeli a sarkából, és magukkal viszi azt is. Éjszakára egy fára másznak. A fa alatt rablók telepszenek meg. Okos Kati sorra lepotyogtatja a kökényt, lecsurgatja az ecetet, végül ledobja az ajtót. A rablók elmenekülnek. Okos Kati és férje az ennivalóval és a pénzzel megrakodva, hazatérnek. – A stabil szerkezet és az „illetlen” motívumok gondos kerülése irodalmi forrást sejtet. Az ostoba asszonyról (emberről) szóló mesemotívumok és rátótiádák (→ falucsúfolók) azonban ismeretesek más kombinációban az egész magyar nyelvterületen, s különösen népszerűek Erdélyben. – Irod. Bolte, J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm (I., Leipzig, 1913); Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék (UMNGy, VI., II., Bp., 1943); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (UMNGy, VIII., I., Bp., 1955).
Kovács Ágnes
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
