oldalgombolós mellény
oldalgombolós mellény: az elej (→ mellbőr) és a hátbőr továbbfejlesztett formájából (→ kacagány, → elejbőr) készült bőrmellény. Egyéb elnevezései: melles, mejjesbunda, derékravaló, puszli, bőrlajbi, mellény, bujjbeleködmön. – A bőrökről levágták a lábakat, kikerekítették a nyak- és karöltő részeket, a jobb oldalon összevarrták az oldal- és vállrészeket, a másik oldalára és vállára megkötő sallangokat vagy gombokat kötöttek. Az elejét egyenesre vágták, ha azt akarták, hogy a hasat és hátul a derekat is melegítse, mélyen lekerekítették. Egyszerűségénél fogva a szegény pásztor, zsellér és cselédembernek ősi ruházata lehetett, mivel maga is könnyűszerrel össze tudta tákolni. Csak a bőrét puhította meg sós vízzel, a keze között törte ki, amíg a jószág után ment. A → bőrmellény ezen egyszerű formáját az alföldi pásztorok még az 1930-as években is viselték. Kedvelték, mert szabadon mozoghattak benne, s mivel elejhasítása nem volt, jól védte a mellet. Kora ősztől nyár kezdetéig viselték. Ingre öltötték fel, kabát alá. Volt fejlettebb, nagyobb gonddal kialakított formája is, melyet a debreceni szűcsök 1793. évi limitációja „mellyre való ködmön puszli”-nak emleget. A szűcsök készítette oldalgombolós mellényt barnára festették, széleit irhával beszegték, mellére vagy aljára zsebet varrtak, szerényen irházták vagy virágozták. Főleg az Alföldön és D-Dunántúlon viselték. Erdélyben a hímzéssel és irházással gazdagon díszített mellesnek sok szép női és férfi változata van. Kalotaszeg vidékén és Torockón a nőkét zöld posztóval borították. – Irod. Ecsedi István: A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914); Fél Edit: Kalotaszegi mellrevalók (Muskátli, 1932).
Juhász, oldalgombolós mellényben (Kunmadaras, Szolnok m., 1924)
Dorogi Márton
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
