összeírás
összeírás: valamely feudalizmus kori uradalom, egyházmegye vagy nagyobb állami közigazgatási egység településeinek és az egyes helységek lakosságának lajstromba vétele. Ezzel a szóval jelöljük magát az összeíró tevékenységet és a végeredményként létrejött, levéltárban őrzött iratot is. E nagy értékű történeti források legtöbbje a 16. és a 19. sz. közötti időben keletkezett. Készítésük módja, célja, valamint területi kiterjedettségük szempontjából lehetnek → dicalis összeírások, → urbáriumok, tized- vagy dézsmajegyzékek, egyházi összeírások, városi összeírások, országos összeírások és országos népszámlálások. – Az összeírások általában nemcsak neveket sorolnak fel, hanem feltüntetik az egyes lakók társadalmi helyzetét, jogállását, családi állapotát, földbirtokának nagyságát, állatainak számát, jövedelmeit, szolgáltatásait. Így nélkülözhetetlen forrásai a történeti statisztikának, a gazdaságtörténetnek, a településtörténetnek és a néprajznak. Következtetni lehet belőlük a népesség számára, életmódjára, a népmozgalmi viszonyokra, sőt néhol a települési rendre és a települések belső szerkezetének formájára is. – Irod. A történeti statisztika forrásai (Szerk. Kovacsics József, Bp., 1957); Veress Éva: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság korszakában (Szerk. Makkai László, Bp., 1966).
Bárth János
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
