palóka, billenős palóka
palóka, billenős palóka: a fiatal borjak szopását gátló, az elválasztást elősegítő, lekerekített félkör alakú, ovális, ritkán szögletes fa eszköz, amelyet a felső részén kivágott két csapjánál az állat orrába akasztanak. A 6–8 hetes borjú ettől hátrafelé lépkedve legelni tud, de az anyja tőgyéhez – mivel a palóka az orra elé hajlik – nem férhet. Az állatok szopásgátlásának azonos funkciójú, de formailag más eszköze az → orradzó és a → keretespalóka. A palókák jobbára a nagy kiterjedésű alföldi pusztákon – elsősorban a Hortobágyon és a kecskeméti Bugacon – használatosak, ahol a → külterjes állattenyésztés nagyobb arányú volt. Elterjedésének északi határa a Duna–Tisza közén a főváros, a Tiszántúlon Tiszaladány és Csenger vonala; a Dunántúlon Baranya és Vas m. kivételével alig találkozunk vele. Délen kb. az ország mai politikai határáig terjed, keleten adatok hiányában nem húzható meg a határvonal. Az Alföldön leginkább a pásztorok használták, ők is készítették deszkadarabból, hordódongából. Gyulán pl. bognárok is készítették és árusították piacon, vásárokon. A fából készült palóka analógiájára készítenek szopásgátló eszközt bőrből (Gyula), pokrócdarabból (Orosháza), sőt rongyból is. Igyekeznek még távol tartani a borjakat a tőgy bekötésével, valamint bekenésével is. – A magyar billenős palókához formai és funkcionális tekintetben hasonlók ismeretesek az ázsiai sztyeppén, pl. a baskír, mongol és kalmük pásztoroknál. Európában csak DNy-on fordul elő, pl. Portugáliában, É-Spanyolo.-ban, D-Franciao.-ban, s talán Íro.-ban. Ismeretes még Közép-Brazíliában, ahol a portugálok honosították meg. (→ még: borjúkantár) – Irod. Krüger, Fritz: Die Hochpyrenäen. B. Hirtenkultur (Hamburg, 1935); Gunda Béla: Asiatische Maulkorbformen (Ethnos, 1938); Berg, Gösta: Fåret som mjölkdjur. Ett bidrag till den primitiva boskapsskötselns historia (Rig, 1949); Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye (Népr. Ért., 1955).
1. billenős palóka (Hortobágy, Hajdú-Bihar m.), 2. billenős palóka (Haraszti, v. Verőce m.), 3. szúrós palóka (Túrkeve, Szolnok m.)
Szabadfalvi József
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
