remete és angyal, a
remete és angyal, a: → legendamese. Cselekménye: a sorsa (az isteni igazságszolgáltatás) ellen zúgolódó ember világgá megy. Egy ember útitársul szegődik melléje, aki útjuk során igazságtalan cselekedetek sorozatát követi el: szíves házigazdájától ellopja aranypoharát, odaajándékozza a rosszlelkű szállásadónak, a harmadik vendégszerető házigazda fiát (szolgáját) megöli. Az útitárs felfedi kilétét: ő Isten angyala (vagy más rendkívüli lény) s megmagyarázza tetteit: az aranypoharat azért hozta el, hogy a gazdája le ne részegedjék, a fukarnak azért adta, hogy igya el minden vagyonát, a fiút (szolgát) azért ölte meg, mert éppen rossz útra indult, gazember vált volna belőle. Az ember leszűri a tanulságot, belenyugszik sorsába (AaTh 759, BN 759). – Egyike a legnépszerűbb középkori eredetű példáknak: az isteni igazságszolgáltatásba való belenyugvás eszméjének tanítására olykor még napjainkban is elhangzik a szószékről. Számos rokon típusa van: ezek valamennyien Isten (Jézus Krisztus) paradox, meghökkentő tetteit magyarázzák és az összefüggések felfedésével érthetővé, sőt igazságossá teszik. (Vö. rest legény, dolgos lány; BN 769*; Krisztus és a feláldozott gyermek; BN 753 1* stb.) A mese eredete keleti, zsidó és arab legendákig nyúlik vissza. A középkor nevezetesebb példagyűjteményeiben (Jacques de Vitry, Scala coeli, Speculum exemplorum, Vitae Patrum, Gesta Romanorum stb.) is megtalálható. Innen a prédikátorok útján Európa minden népéhez eljutott, nagyjából egységes formában: változatosság csupán az angyal tetteiben van. Nálunk Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát példagyűjteményeiben, a Debreceni- és Érsekújvári-kódexben is olvasható. Haller János Gesta-fordítása vetette meg alapját népszerűségének, bár a kutatások kimutatták, hogy a népi változatok nem egyenesen innen erednek. Első népmesei változata 1882-ből való, máig tizenkét szöveg került elő. – Irod. Orbán Balázs–Benedek Elek–Sebesi Jób: Székelyföldi gyűjtés (MNGy, III., Bp., 1882); Binder Jenő: A zarándok és Isten angyala (Ethn., 1893); Katona Lajos: A remete és angyal (Ethn., 1900); Turóczi-Trostler József: Históriák és mesés fabulák (Gyoma, 1939); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (UMNGy, VIII., Bp., 1955); Schwartzbaum, H.: The Jewish and Moslem Versions of Some Theodicy Legende (Fabula, 1969).
Nagy Ilona
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
