romániai magyarok
romániai magyarok: az 1920-ban Mo.-tól Romániához csatolt területen az 1910. évi magyar népszámlálás 1 660 488 magyar anyanyelvű személyt talált. Az 1920. évi román népszámlálás 1 326 000, az 1930. évi 1 553 000 magyar anyanyelvűt írt össze Nagyrománia területén. A csökkenés elsősorban a korábban magát számításból magyarnak valló más nemzetiségűek kiválásából és az 1918–1924 között Mo.-ra költözött 197 035 személyből adódott. Az 1944-es háborús események során újabb kb. 125 000 magyar hagyta el Romániát. Ezért az 1956. évi román népszámlálás 1 559 000, az 1966. évi 1 597 000 magyarról tud. Tekintetbe véve a természetes szaporulatot, a népszámlálásokból adódó eltolódásokat, valamint a tévedéseket, a romániai magyarok száma 1970-ben 1 900 000–2 000 000-ra becsülhető. A romániai magyarok legnagyobb tömegben a → Székelyföldön, É-Erdély városaiban, Arad és Szatmárnémeti között az Alföld peremterületein élnek. Kisebb-nagyobb csoportban megtalálhatók a → Bánságban, Erdély minden városában, a → Mezőségen, → Kalotaszegen, a Kis-Küküllő mentén (→ Küküllő mente), a → Szamos mentén, Nagyenyed környékén. Szórványokban és nyelvszigetekben élnek D-Erdélyben (→ dél-erdélyi magyarok, → Hunyad megyei magyarok, → hétfalusi csángók), Moldvában (→ moldvai magyarok) és Órománia nagyvárosaiban, valamint iparvidékein (→ Havaselve). – Irod. Dávid Zoltán: A magyarul beszélők száma (Magy. Nyelvőr, 1970); Dávid Zoltán: A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene (Valóság, 1980. 8. sz.).
Kósa László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
