Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma, a
Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma, a: a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület sárospataki Teológiai Főiskoláján létrehívott szociológiai és néprajzi tevékenység, ill. gyűjteményeinek megjelölésére hivatalosan is használt megnevezés. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma az 1931–32. évi tanév I. félévétől a hallgatóság spontán kezdeményezésére Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán tanárok vezetésével szociológiai vitafórumként jelentkezett. Weiss István A mai magyar társadalom (Bp., 1929) c. könyvének kritikai elemzése során, ill. a világgazdasági válság nyomasztó hatására fordultak a főiskolai hallgatók az egykori magyar falu társadalmi és kulturális kérdései felé, igyekeztek választ találni a kor agrárközösségeinek égető gondjaira. Az aktuális tudományos, szépirodalmi művek megvitatása után merült fel a gondolat, hogy rendszeres helyszíni adatgyűjtést végezzenek. 1932 nyarán és őszén láttak először munkához a sárospataki Alsóhatár tanyavilágában. Később a Hegyalja, Hegyköz, Bodrogköz területének alaposabb megismerését tűzték ki célul. Rendszeressé tették kiszállásaikat. A volt szemináriumi hallgatók a szélesebb körből a Tiszáninnen területéről folyamatosan küldtek be anyagot. Egy 1947 elején lezárt beszámoló 48 közelebbi község részletesebb vizsgálatáról, 20 kisebb távolabbi tájegység felderítéséről adott számot. Ugyanerre az időre 1500 kötetre szaporodott a falu irodalmával kapcsolatos külön könyvtáruk, 1000-re tehető a Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma résztvevői által gyűjtött néprajzi tárgyak száma. Mintegy 6000 népköltészeti szövegegységet is lejegyeztek. Rendszeresen gyűjtöttek adatokat a vizsgált közösségek településrajzára, egészségügyi viszonyaira, szociográfiai és vallásszociológiai helyzetére vonatkozóan. A munkálatok melléktermékeként nagyértékű rajz-, fénykép- és településképeket megörökítő levelezőlap-gyűjteményt is létrehoztak, tájtörténeti nyomtatványgyűjteményt létesítettek. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma tagjai részt vettek a parasztság szociális öntudatra ébresztésében. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriumára, ill. a főiskolára támaszkodó népfőiskolának köszönhető, hogy az aktív antifasiszta paraszti ellenállásnak olyan biztos bázisai alakultak ki, mint a Szabolcs megyei Tiszaladányban. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma hivatalosan is igyekezett eljárni a kutatópontjain tapasztalt szociális problémák, igazságtalanságok államigazgatási fórumokon történő megoldása érdekében. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma a sárospataki ref. főiskola 1952. évi megszüntetése után mint a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, ill. Egyháztörténeti Adattára élt tovább s fennáll ma is. Újabban az amerikai magyarságra vonatkozó könyv- és folyóiratgyűjteménnyel gazdagodott. – A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma egykori hallgatói a hazai néprajzi kutatásnak máig aktív munkásai, akik elsősorban az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom révén támogatják a szaktudományt. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma munkája szorosan kapcsolódott a hasonló kortárs mozgalmakhoz, a Sarlósokhoz (→ Sarlósok falujárásai), az → Erdélyi Fiatalokhoz és a → Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához. A Sárospataki Református Főiskola Faluszemináriuma a ref. főiskolai ifjúság egyik legfontosabb antifasiszta politikai iskolájává vált s emellett segített megismerni és megismertetni a kor égető társadalmi ellentmondásait, rendkívül eredményesen terjesztette a magyar néprajz egykorú eredményeit. Eredményes munkája később az egri jogakadémia hasonló célkitűzésű kísérleteit inspirálta és a helyi gimnáziumban is folyt eredményes szakkörvezetés. – Irod. Újszászy Kálmán: A faluszeminárium (Sárospatak, 1934); Újszászy Kálmán: A sárospataki főiskola faluszemináriuma (Bp., 1947).
Újszászy Kálmán módszertani tanulmányának címlapja (1934)
Filep Antal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
