szekérlámpás, kocsilámpa
szekérlámpás, kocsilámpa: szekerek és kocsik éjszakai közlekedésénél használatos világítóeszköz, amely a jármű felismerhetőségét, ill. a hajtó jobb tájékozódását szolgálta. Bár köz- és közlekedés-biztonsági okokból szigorú előírások szorgalmazták a járművek éjszakai kivilágítását, a lámpa, ill. a szekérlámpás használatában a közelmúltig gyakoriak voltak a visszásságok, lazaságok. Dűlő- és mellékforgalmi földutakon a közelmúltban is közlekedtek járművek világítás nélkül. – Kocsinál a legegyszerűbb világítás a kézben tartott, fehér papírtölcsérrel körülvett gyertya volt. Előszeretettel használtak szekerek kivilágítására petróleumos viharlámpát, melyet a szekér alá a tengelyre vagy az első lőcs mellett a szekéroldalra függesztettek fel. Az igényesebben kidolgozott, elsősorban személyszállításra használt gazdaszekerek, könnyű kocsik világítására kisipari vagy gyári készítésű fémvázas, üvegezett, esetleg tükörrel is ellátott speciális kocsilámpákat használtak, amelyeket a jármű két oldalán elöl helyeztek el. Ezek eleinte gyertyásak voltak. A 19. sz. folyamán általánossá váltak az olajos, petróleumos fényforrások, a lámpák. Ezek tetején szellőzőnyílás volt, de az aljuk teljesen zárt, így szeles időben, sebes vágtában sem aludhatott ki a kocsilámpa lángja. Ritkábban fordult elő az acetilénlámpa használata. A kocsilámpa használatában a városi, polgári gyakorlat érvényesült, de az elterjedésben, közvetítésben vidéken élő földbirtokosainknak is és a közigazgatási szerveknek is jelentős szerepük volt.
Szekérlámpás „szekérmécs” (v. Csík m., 1936)
Filep Antal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
