szer
szer: 1. 5–10 házból álló kis, domboldali vagy dombháti település. Átmenet a → szórványtelepülés és a → halmazfalu között. Eredetileg valószínűleg minden szer helyén egy család lakóháza és gazdasági udvara állt a körülötte irtott föld egyik pontján. Később a család szaporodásával újabb házak épületek az első mellé és a telep nagyobbodott. A szántók és a házak telkei elválhattak egymástól. A szomszédos udvarokból kis belterület képződhetett. Maradtak azonban olyan szerek is, ahol a birtokok az egyes telkekhez csatlakoztak. A telkek általában nem sorban helyezkedtek el, hanem rendszertelenül, szétszórva. Az udvarok között kisebb művelt területek is előfordultak. Egy-egy szeren még a 20. sz.-ban is nagyrészt rokonok laktak. Családi nevük általában a település nevének előtagja is. 5–10 szer képez egy közigazgatási egységet. A szerek Mo.-on különösen az Őrség és Göcsej településére jellemzőek. Itteni előfordulásuk az Árpád-korig visszavezethető. A szomszédos szlovén és stájer területekene is igen gyakori ez a településforma. A távolabbi európai tájakon is elterjedt (német Weiler, francia hameau), (→ még: szeres település, → törpefalu). – 2. Falurész név. – Irod. Györffy István. Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Dömötör Sándor: Őrség (Bp., 1960); Bíró Friderika: Jobbágyparaszti ház és lakáskultúra az őrségi Szalafőn (Népr. Ért., 1969); Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971).
Szeri kút. Több szer lakossága használja (Pankasz, Vas m., 1982)
Bárth János
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
