tagosítás
tagosítás: földbirtokrendezési művelet, amelynek során a gazdák szétszórt, sok apró darabból álló birtokait összevonják, és mindenki egy tagban kapja meg földjét. A tagosításnál ügyelnek arra, hogy az új birtok értéke azonos legyen a régi szétszórtéval. Mo.-on a tagosítások az 1836. évi törvények után indultak meg. Legtöbb helységben azonban a 19. sz. második felében és a századforduló táján tagosítottak. Sok helyen a 19. sz. közepétől számított száz év alatt kétszer-háromszor is végeztek tagosítást. – A tagosítás településre gyakorolt hatása elsősorban a tanyafejlődés terén figyelhető meg. Az egy tagba összehozott birtok kedvezett a tanyaalakulásnak. A 19. sz. második felében nagymértékben ki is terjedt a tanyás terület. Olyan vidékeken is megindult a tanyafejlődés, ahol erre a falvak úrbéres jogállása és viszonylag kis határa miatt előzőleg nem volt példa. Egyes helységekben a külterület tagosítását egybekapcsolták a halmazos belterület utcássá rendezésével. Egy-egy helység esetében a tagosítás elmaradása, ill. késése a konzervatív határhasználati rendszerek fennmaradását és a régi települési sajátosságok továbbélését eredményezte. (→ még: dűlős tagosítás, → egytagos tagosítás, → fordulós tagosítás, → váltógazdálkodás, → vetésforgó) – Irod. Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Hofer Tamás: Déldunántúl településformáinak történetéhez (Ethn., 1955).
Tagosított határ (Béke, v. Pozsony m.)
Bárth János
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
