tojás
tojás: A magyar → népi hitvilágban és a → népszokásban fontos szerepet tölt be; általában kimutathatóan termékenységvarázsló jelleggel (→ termékenységvarázslás), ill. az újjászületést, növekedést jelképező, megtestesítő tárgyként. E szerepben az átmeneti rítusok mindegyikében megjelenik, bár sokszor csak a szokás hagyományos, sztereotip részeként, és nem tudatos hiedelemháttérrel. Általánosan elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe egyebek mellett tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen; továbbá az újszülöttet az első látogatás alkalmával tojással megajándékozni, amellyel előzőleg megsimítják arcát, hogy olyan szép legyen, mint a tojás. → Lakodalomban az új asszonyt a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették, vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá lakodalmi étkezéskor, hogy a könnyű szülést, ill. termékenységét biztosítsák. Termékenységvarázsló jellege révén nagy jelentősége volt a tojásnak a szerelemkeltő eszközök sorában (→ szerelmi varázslás). – Nálunk kevés nyoma van a tojásnak mint halotti ételnek, ill. a → halottkultusz tárgyának. Szórványos adataink vannak a sírokba tett tojásra, amely lehet egyúttal – részben egyházi hatásra – a feltámadás, újjászületés jelképe is. Az alamizsnaként adott tojásnak inkább lehet „halotti áldozat” szerepe (→ szegények etetése). – Szintén kevés adat képviseli nálunk a tojás Európa-szerte – főleg K-Európában – a közelmúltig elterjedt, agrárkultuszban való szerepét: szántóföld termékennyé tételét, ill. a vetés sikerének biztosítását földbe helyezett tojással. (Gyakoribb volt az állatok – főleg szarvasmarha – termékenységének, szaporaságának tojással való serkentése (pl. → Szent György napja). – Sárga színe révén elterjedt analógiás gyógyszere volt a sárgaságnak, de a → népi gyógyászat számos egyéb gyógymódjában is használatos. A tojás Európa-szerte, sőt világszerte a termékenység és újjászületés jelképe. Mint ilyen értékelhető a sok nép kozmogóniai hagyományában szereplő tojás, valamint a → húsvéti tojás is. Húsvéti szerepe összefügg az ókori Közel-Kelet valamikori tavaszi évkezdetével is. Egyházi szentelmény (→ szentelmények) volta, ill. a húsvéti tojást mint Krisztus feltámadásának jelképét számontartó vallásos magyarázatok megerősítették és fenntartották a tojással összefüggő ősi jelképrendszert, ill. annak tudatos alkalmazását. – Irod. Wlislockiné Dörfler Anna: Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben (Ethn., 1895); Liungmann, W.: Traditions-Wanderungen Euphrat-Rhein (FFC 129–31, Helsinki, 1941–15); Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Műveltség és Hagyomány, 1969).
Pócs Éva
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
